A jövőnk most kezdődik – Greta Thunberg harca a Földért

Legyél te is klímahős! Greta Thunberg neve ma már szinte az egész világon fogalom. A 16 éves svéd diáklány elszántságával és szókimondásával egy év alatt a környezetvédelem ikonikus szószólójává vált. Greta kisiskolás korában hallott először a klímakatasztrófáról és rövidesen felismerte, hogy az emberek nem tesznek eleget ellene. Egy nap úgy döntött, nem vár tovább, és felemeli a hangját mindannyiunk jövőkért. Hogy mit tehet egy kislány egymaga a Földért? A jövőnk most kezdődik nemcsak Greta Thunberg inspiráló harcát meséli el, de a könyvből azt is megtudhatod, mit tehetsz te magad a környezetvédelemért. Hiszen csak egy Földünk van és mindannyian felelősek vagyunk érte.

A jövőnk most kezdődik – Greta Thunberg harca a Földért

 

Szerzők: C. Hecking, C. Schönberger, I. Sokolowski

Kiadó: Pozsonyi Pagony (2019)

ISBN: 978-963-410-526-8

Korosztály: 10-99

 

 

 

A jövőnk most kezdődik Gréta Thunberg (ejtsd Gréta Tunberj) küzdelmét, a gyerekek számára is érthető, olvasmányos formában meséli el. A könyvből megtudhatják, hogy ki is valójában az a szókimondó, elszánt copfos kislány, aki egy év alatt így fel tudta rázni a világot. Aki zárkózottsága ellenére egymaga is képes kiállni egy egész tömeg, és a világ politikai és gazdasági vezetői elé, hogy harcoljon azért, amiben hisz. A svéd diáklány gondolatébresztő történetén át a gyerekek ráébredhetnek a környezetvédelem fontosságára, és példáján keresztül megérthetik, mi mindent tehetnek ők maguk is a bolygónk jövőjéért. Bátorsága pedig példát mutathat nekik arra is, hogy érdemes kiállniuk és hangot adniuk azért, amiben igazán hisznek.

Megtanultam, hogy sosem vagy túl kicsi ahhoz, hogy hass a világra!

Hogy lett ez az egykor csendes lány több százezer gyerek és fiatal példaképe? Greta Thunberg mindössze nyolcéves volt, amikor először hallott a klímakatasztrófa és a globális felmelegedés problémájáról. Tizenegy, amikor a tanárnőjük egy videót vetített az osztálynak az óceánokon lebegő műanyag szemétről, majd elmesélte, hogy hamarosan Amerikába utazik. Az osztálytársai is erről áradoztak, a videó üzenetét pedig egycsapásra elfeledték. Mintha semmi nem történt volna, mintha nem hangoztak volna el azok a borzalmas tények. Gréta ezt nem értette, és azt sem, hogy hogyan ülhetnek repülőre, amikor tudják, hogy az mennyi szennyezett gázt termel. Klímadepressziós lett, nem vett magához szinte semmi ételt (és azóta sem semmi állati eredetűt), két hónap alatt lefogyott majdnem tíz kilót. Aspeger-szindrómát diagnosztizáltak nála, és kiderült, hogy az agya máshogy működik, mint a többi emberé. Más perspektívából, feketén-fehéren látja a világot – valami vagy helyes, vagy helytelen, a kettő között nincs átmenet. Gréta életmódot váltott, nem ült többé repülőre, vegán lett, és a családját is rávette arra, hogy változtassanak. Nem hagyta nyugodni a dolog, egyre csak kutatott, és egyre jobban beleásta magát a klímaválság problémájába. Nem értette, hogy ha ekkora a baj, miért nem tesznek semmit az emberek. Ráébredt, hogy a világ nem vesz tudomást a problémáról, az emberek a homokba dugják a fejüket, a katasztrófa küszöbén állunk, mégis másról szólnak a hírek. A vezetők legfeljebb csak beszélnek róla, de nem tesznek semmi érdemit, semmit, ami segítené megfékezni a folyamatot. 

Iskolai sztrájk a klímáért

2018. augusztusában úgy döntött sztrájkba kezd. Egy reggel iskola helyett a svéd parlament elé ment, hogy a környezetvédelem mellett demonstráljon. A tüntető diáklány képe bejárta a világot, és egy csapásra ismert lett. A Fridays for Future mozgalom hónapokon belül elterjedt világszerte. Greta és követői azóta is minden pénteken sztrájkba lépnek, és a szén-dioxid-kibocsájtás csökkentésére szólítják fel a vezetőket.

Egyre többen figyeltek fel rá. Először Stockholmban egy klímatüntetésen tartott beszédet, majd eljutott a következő klímacsúcsra, Katowicébe, ahol az Egyesült Nemzetek vezetői és az ENSZ főtitkár előtt szólalhatott fel.

Önök nem elég felnőttek, hogy kimondják az igazságot. Ezt a terhet is a gyerekek vállára teszik. (…) Feláldozzák a környezetüket, hogy a gazdag emberek az enyémhez hasonló országokban luxusban élhessenek. (…) Azt mondják, hogy mindennél jobban szeretik a gyerekeket. Mégis ellopják a jövőjüket, itt, az orrunk előtt.

Gréta egyik hónapról a másikra a világ színpadán találta magát. Az egykor félénk diáklány, politikai és gazdasági vezetőknek mondta el a véleményét. Egyre több konferenciára hívták meg, többek között a davosi világgazdasági fórumra is, ahova az utat 32 órás vonatúttal tette meg. Beszéde ezúttal is egy csapásra bejárta a világsajtót.

…nekem nem kell a maguk reménye. Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam mindennap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek… Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.

Gréta azóta sok mindent elért. Továbbra is sztrájkol péntekenként, amit ma már közel 2 millió diák követ világszerte. Rengetegen támogatják, de vannak támadói is. Jelölték Nobel-békedíjra és tevékenységéért megkapta stockholmi Right Livelihood Alapítvány alternatív Nobel-díját. A Time Magazin a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte, és felkerült a címlapjára. Találkozott Ferenc pápával, Barack Obamával,  eljutott Rómába, Londonba, és a brüsszeli Európai parlamentbe is. Majd 2019 szeptemberében részt vett a New Yorki ENSZ klímacsúcson is, ahol újabb felszólítást tett közzé.

Emberek szenvednek. Emberek halnak meg. Az egész ökoszisztéma darabjára hullik. Mindannyian tömeges kihalás előtt állunk, és ti csak a pénzről és a gazdasági növekedés tündérmeséjéről beszéltek. Hogy merészelitek?”

Gréta, a klíma és te

Mit tehetsz te magad egy szép és élhető jövőért? A könyv második részében elmagyarázza, hogy minden egyes ember felelős a Földünkért. Bármit is teszünk, akár rossz, akár jó, bármilyen kicsi döntést is hozunk, az mind befolyással lesz a jövőnkre. Ha ugyanis ezek a kis dolgok összeadódnak, akkor már elég nagy mértékben lehetnek hatással a bolygó éghajlatára. Az energiatermelés, az étkezés, a vásárlási szokásaink és a közlekedésünk mind-mind hatnak és összefüggnek – és mind olyan dolgok, amiket te magad is alakíthatsz. Ezekből áll ugyanis össze az ökológiai lábnyomunk

Ez jelképesen az a földterület, amire egy embernek szüksége lenne, hogy az összes energiát és nyersanyagot kitermelje, amit egy év alatt elhasznál.

Neked mekkora az ökológiai lábnyomod? Mit gondolsz, hogyan lehetne kisebb? Életünkben az energia – áram és meleg formájában – fontos szerepet játszik. Nekünk ma már természetes, régebben luxusnak számított mindez. Az áram nagy részét viszont szénerőművekben termelik, ami nemcsak hogy véges energiaforrás, de – a szén-dioxid kibocsájtás üvegházhatása miatt – rendkívül megterheli a környezetünket is. Mit tehetünk? A megújuló energiaforrások – víz-, szél-, napenergia – szélesebb elterjedéséig meg kell próbálnunk minél kevesebbet felhasználni ezekből. Lámpát le, pulcsit fel! Azaz ne égessük feleslegesen a villanyt, és a fűtés feltekerése helyett öltözzünk fel otthon melegebben. Ami a táplálkozást illeti, legyen helyi, legyen szezonális, legyen öko! Az élelmiszerek termelésekor nemcsak nyersanyagokat és energiát használunk, hanem szén-dioxidot is termelünk. A lista elején a hús áll: egy kiló marhahús előállítása 14 kiló szén-dioxidot termel. Az állatok etetése, és az ipari állattartás velejárói tovább fokozzák az üvegházhatású gázok kibocsájtását. De igazi klímagyilkosok azok az élelmiszerek is, amelyek beutazzák a világot, mielőtt az asztalunkra kerülnének.

És most őszintén: muszáj tél közepén epret enni?

Fogyasztás – Csak ami igazán szükséges! Minden olyan dolog amit előállítunk nyersanyagot és energiát igényel. A könyv felhívja a figyelmet, hogy minél többet vásárolunk, annál nagyobb lesz az ökológiai lábnyomunk. Ruhákat, kütyüket, újabb játékokat halmozunk, amikre nincs is szükségünk igazán. Pedig nemcsak ezek előállítása, hanem a csomagolóanyagok, majd a hulladékok kezelése is komoly problémákat vet fel. Riasztó adat, hogy évente majd tízmillió tonna műanyag kerül az óceánba, amit az emberek dobnak el. Gréta használt ruhákat hord, és arról győzköd mindenkit, hogy ne vásároljon feleslegesen.Válaszd a környezetbarát utazást! Fárasztó, de mégis a biciklizés és a gyaloglás a legkörnyezetbarátabb módja a közlekedésnek. Gréta családja emellett elektromos autóval és vonattal jár, és nem szállnak repülőre. És hogy mit tehetsz te a Földért? A könyv záró része számos olyan környezetvédelmi tippet ad, amit egy kis odafigyeléssel bárki beépíthet a mindennapokba.

A jövőnk most kezdődik egy inspiráló, elgondolkodtató és nagyon időszerű könyv, amely nemcsak megérteti a gyerekekkel, hogy hogyan, és miért harcol Greta Thunberg, de rá is ébreszti őket a környezetvédelem és az egyéni felelősség fontosságára. Arra buzdít, hogy legyél te is klímahős, és mentsd meg a világot – már ma!

A KIADÓ SZINOPSZISA

Legyél te is klímahős, és mentsd meg a világot! Te is aggódsz, hogy mi lesz a Földdel, ha az emberiség nem tesz semmit a megmentéséért? Hallottál már a globális felmelegedésről és a klímakatasztrófáról? Érdekel a környezetvédelem, de nem tudod, mit is tehetnél, hogy megvédd a bolygót? Ismerkedj meg Greta Thunberggel, a lánnyal, aki úgy döntött, felemeli a szavát mindannyiunk jövőjéért! Ebben a könyvben hasznos tippeket is kapsz, mit tehetsz azért, hogy megóvd a Földet. Csak egy Földünk van, mindannyian felelősek vagyunk érte!

Olvasd el a legjobb környezettudatos gyerekkönyvekről szóló írásunkat is. Ajánljuk továbbá a következő zöld mesekönyveket is: Bálint Mariann: Hulladék históriák – klímanó történetek , Pászti Amina: Glóbi kalandjai, Zakarné Varjas Kata: GEO, a környezettudatos kiskamasz

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen írásunkról sem.