Quim Tomás: Az állatvilág utazói

Nemrég egy nagyon impozáns ismeretterjesztő gyerekkönyv-sorozat került a könyvesboltok polcaira, mindjárt két lenyűgöző kötettel. A gyönyörű albumok az izgalmas tények, lenyűgöző érdekességek, na meg mindezek szemléltető tálalása miatt lehet a gyerekek nagy kedvence. Az állatvilág legkitartóbb utazóit és legnagyobb zenészeit bemutató kötetek a díjnyertes spanyol illusztrátor, Julio Antonio Blasco pasztellesen álomszerű rajzai keltik ugyanis életre. Elmerülnél te is benne? Gyere, fedezzük fel együtt az állati legeket!

 

Az állatvilág utazói

 

Szerző: Pedro Alcalde

Illusztrátor: Quim Tomás

Kiadó: HVG Könyvek (2019)

ISBN: 978-963-304-753-8

Korosztály: 5+

 

 

Cikkünk kétrészes, ebben a bejegyzésben Az állatvilág utazói, a folytatásban pedig Az állatvilág zenészei kötetet mutatjuk be. Mindkét esetben nagyon szép, igényes és jól szerkesztett albumot tarthatunk a kezünkben, amit bátran ajánlunk akár már nagyóvodás kortól a gyerekeknek. Az illusztráció annyira varázsos, hogy már csak emiatt is azonnal bele lehet szeretni a könyvbe, hullámostól, teknősöstől, sarki csérestől, első ránézésre. A könyv úgy épül fel, hogy minden oldalpáron bemutat egy csúcstartót, ahol röviden ismerteti a faj legjellemzőbb vonásait, és hogy milyen tulajdonságai miatt került be a legjobbak közé. A rajzok szemléltetőek, informatívak, kedvesek és viccesek. Emellett a külön kihajtható informatív füleken (ezeken élethűen ábrázolják az egyedeket) összegzik a legfontosabb jellemzőket és adatokat róluk. A könyvből az érdekességek mellett olyan meghökkentő tényekkel is gazdagodhatnak a gyerekek, mint hogy a zebrák napközben állva alszanak, hogy a pingvinek 20-50 méter mélyre is képesek lemerülni a zsákmányért, hogy a fecskék egy nap akár négyszázszor(!) is megetetik fiókáikat, vagy hogy a bálnák akár 30 percig is képesek a víz alatt maradni, és a fejükön lévő dudorokban lévő erős szőrszálak segítik őket a mozgásérzékelésben. Szőrszálak…

És hogy melyik fajok kerültek be a legekbe? Quim Tomás, az album szerzője a legjellemzőbb tulajdonságok alapján szedte csokorba a toplistás példányokat. Szó esik az álcserepes teknősről, amik születésük után 12 000 kilométert tesznek meg, hogy 7-12 évvel később visszatérjenek születési helyükre. Pólustól pólusig, azaz oda-vissza 25 000 kilométert (naponta ötszázat!) tesz meg évente a sarki csér. Ezek a fantasztikus madarak négy hónapot töltenek évente repüléssel, ami ejha! A pompás királylepke utazásra született, majdnem 9000 kilométert tesz meg a vonulása alatt, miközben három generációjuk is kifejlődik. A vonulási ciklusuk hossza emberi léptékben mérve a Föld-Hold-Föld távolság legyőzéséhez hasonló. Biztos hallottál már a karácsony-szigeti vörös rákokról, akik a tengerpartokon masíroznak, szaporodási időszakban. Ugyan alig több, mint 8 kilométert vándorolnak egy hónap alatt, de ez számukra olyan megterhelő, mint nekünk, embereknek az ultramaraton. A rájuk leselkedő veszélyekről nem is beszélve. Ráadásul 65 millióan egyszerre! Az ivóvíz a kulcsszerep az afrikai növényevők életében. A zebra az esőt követve vándorol, és a szomjúság hajtja az elefántokat is. De vajon hogyan tájékozódnak és fedezik fel a vízlelőhelyeket? A szárazföldi emlősök közül mégis a rénszarvasé a leghosszabb vándorút. Jelszó: mindig északabbra! A rénszarvasok évente akár 5000 kilométert is vándorolnak, szezonban 160 kilométert naponta! Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy akkor kezdenek el az északi sark vidékéről délebbre húzódni, amikor a hőmérséklet -50 fok alá süllyed. De csak a táplálék miatt. Melegebb éghajlatért kelnek útra a Magellán-pingvinek is, azaz a melegebb vizekért, ugyanis 2,5 ezer kilométes útjukat a tengerben teszik meg. 75 napig utaznak, és napi 35 kilométert tesznek meg, cirka 1.8 millióan összesen. Cuki, hogy a hím és nőstény felváltva ül a tojásokon és közösen is gondozzák azokat.

A tengernél maradva, a hosszúszárnyú bálna énekelve teszi meg a táplálkozó- és szaporodóhelye között az utat, átlag 5000 kilométert egyszerre (ami évente 25 000 km-t jelent!). A tudomány mai állása szerint a bálnák a Föld mágneses terének érzékelésével és a Nap helyzetének meghatározásával tájékozódnak. A lazacok heroikus vándorlásuk során 1400 kilométert tesznek meg árral szemben az óceántól az ívóhelyükig, akár 2100 méter tengerszint feletti magasságra, miközben medvék és sasok tizedelik állományukat. Miért vállalkoznak erre a veszélyes útra? Egy céljuk van, hogy lerakják az ikrájukat. Pár nap múlva ugyanis elpusztulnak. A pálma-repülőkutya, a denevérekre hasonlít a legjobban. Millió példányuk (akár 5-10 millió) vonul át 100 km/órás sebességgel az éj leple alatt az afrikai trópusokon évről évre. A füstifecskék az égbolt és a természetes tereptárgyak segítségével tájékozódnak, és teszik meg a fészkelőhelyük és a trópusok közötti utat. Évről évre 5000-7000 kilométert (átlagban napi 320 km!) tesznek meg a meleg időjárástól és a táplálékszerzéstől (repülő rovarok) vezérelve. A rózsás flamingó csapatokba verődve két hét alatt tesz meg 3-4000 kilométert a költő- és telelőhelyük között. Kolóniájuk 20-2000 000(!) párból is állhat. Érdekesség, hogy éjszaka vonulnak és naponta akár 500-600 kilométert is megtehetnek, teljesen befestve olyankor az eget. A hírhedt sáskajárás jelenségéről ismeretes az egyiptomi sáska raj, amely akár 50 millió egyedet is számlálhat, és akár 1000 négyzetkilométeres területet is befedhetnek. Szinte a semmiből bukkannak elő, és 130 kilométert is megtesznek egy nap, 15 órán keresztül repülve. Hát, nem szívesen kerülnék a rovarhadsereg útjába…

Ezek, és sok más érdekesség a csúcstartó fajokról, a vonulásukról, a legekről és minden egyébről, amit tudni szeretnél, megtalálhatók a könyvben. Nagyon impozáns, nagyon gyerekbarát és informatív, igazi dísze lehet a kicsik könyvtárának. Ami pedig a ritmust illeti… kattints tovább a sorozat másik nagyszerű kötetére, ahol bemutatkoznak Az állatvilág zenészei!

A KIADÓ SZINOPSZISA

A sarki csérek az Északi-sarktól a Déli-sarkig repülnek, a lazacok az árral szemben úsznak, hogy visszajussanak ívási helyükre, a pompás királylepke hihetetlen utazása olyan hosszú, hogy három generáció nő fel, mire véget ér. Az állatfajok vonulása a természeti világ egyik legnagyobb csodája. Egyesek a génjeikbe vésett térképpel születnek, és kifinomult helymeghatározó rendszereket használnak, mások képesek a Nap állásából megbecsülni a távolságokat, vagy a Föld mágneses vonalait érzékelve tájékozódnak. Informatív kihajtható oldalak és színes illusztrációk segítenek feltérképezni 14 lenyűgöző állatutazó vonulását, így velük együtt nekünk is lehetőségünk nyílik felfedezni a világot.

A kis természetbúvárok figyelmébe ajánljuk továbbá a Fedezd fel a környezted! lenyűgöző élménygyűjtő albumot is. Érdekelhet még a Gréta című mesekönyv, amely egy gyönyörűen éneklő bálnáról és a tenger veszélyeztetett élővilágáról szól. Nézd meg a könyv belapozóját, vagy olvasd el mit írtunk róla a legjobb környezettudatos gyerekkönyvek című írásunkban.

Kövesd YouTube-csatornánkat, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen bejegyzésünkről sem. 

97%
Nagyon jó

Izgalmas tények, lenyűgöző érdekességek, és illusztrációk egy gyönyörű ismeretterjesztő albumban.

  • Tartalom
  • Illusztráció
  • Élmény

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató