Mechler Anna: Bíborka és a varázsfőzet

Mechler Annát elsősorban a Kerék mesék könyvekből (Bernát, a mentőautó) ismerték, és szerették meg a gyerekek, most azonban egy merőben új, és különleges sorozattal jelentkezett a kislányok legnagyobb örömére. A virágtündérek titkai nemcsak egy kellemes, szívet melengető tündéres mesekönyv, hanem egyedülálló is a műfajában, ugyanis a gyógynövények jótékony hatásaival is megismerteti kis olvasóit. Az elbűvölő mesesorozat első részében (Olina és a varázsszirmok) az orbáncfű, a folytatásban pedig a bíbor kasvirág a főszereplő. Bíborka és a varázsfőzet – íme egy kis ráhangoló!

A bíbor kasvirág (latin nevén Echinacea purpurea) egy Észak-Amerikában honos növény, amelyet Európában gyógynövényként  és dísznövényként is ültetnek. Az egy méter magas növény fészekvirágzata messziről egyetlen nagy virágnak látszik, pedig valójában sok-sok olyan apró virágból áll, amiket csak erős nagyítóval lehet alaposan megfigyelni. A fészekvirágzat alján zöld fellevelek nőnek. Fölöttük, körben sorakoznak a nyelves virágok, amik a színpompás rózsaszín szirmokat hordozzák. Legfelül, középen található a sok apró, vörös csöves virág. A virágzat közepe kissé szúrós, és egy dombocskát alkot, ami leginkább egy összegömbölyödött sünire hasonlít. Az Echinacea név is erre utal, a görög echinos szó ugyanis sündisznót jelent. A bíbor kasvirág világszerte ismert és népszerű gyógynövény, ami a szervezet ellenálló képességét erősíti, ezért elsősorban megfázás megelőzésére és kezelésére használják.

Bíborka és a varázsfőzet

 

Szerző: Mechler Anna

Illusztrátor: Láng Anna

Kiadó: Manó Könyvek (2020)

ISBN: 978-963-403-766-8

Korosztály: 5-10

 

 

Ismét elérkezett a virágvarázslat ideje. A Tündérpalota azonban meglepően csendes volt, nem töltötte be vidám és izgatott zsivaj a termeket. Idén szokatlanul hideg volt a május, és sok tündérlány betegeskedett. Most is a szobájukban gyengélkedtek, az egyikük köhögött, a másikuk tüsszentett, varázsfőzetet kortyolgattak, borogatást cserélgettek – a jóságos Herba anyó ápolgatta őket. Pedig holnap lesz a nyár első napja, és a virágvarázslat most sem maradhat el! A lányoknak pihenniük kell, és bízniuk a varázsfőzet erejében, hogy jobban legyenek, és részt vehessenek az ünnepségen. Mindegyikük arról ábrándozott, hogy ő lesz a következő kiválasztott, aki egy újabb különleges gyógynövény őrzője lehet. Hogy melyik növény lesz az, és kit ér ez a megtiszteltetés? Az bizony csak holnap derül ki, de tudták, hogy a virágvarázslat sosem téved: mindig azt a tündért választja, aki arra a leginkább érdemes. Ezentúl ő fogja óvni, és gondoskodik a virágról, de egyéb kiváltságok is járnak a virágtündéreknek: szabadon szállhatnak ki-be a palotából a rétre, és ráadásként szürke öltözetük helyett a virághoz illő, gyönyörűséges ruhát öltenek.  

Láttátok Lelle szoknyáját? Pont olyan, mint a levendula virága, nekem annyira tetszik!

– És Olina kalapja? Én is szívesen hordanék sárga kalapot! Ki gondolta, hogy az orbáncfű gondozója ilyen csinos fejfedőt viselhet?

– Nekem Kamilla kontya tetszik! – kapta fel a témát egy göndörhajú tündérlány. – De jó lenne, ha nekem is ilyen jó frizurát adna a varázslat!

– És Galatea piros cipője? A galagonya nagyon menő!

Másnap a tündérlányok jobban ébredtek, valóban használt a varázstea, már csak egyikük érezte magát elesettnek. Elmenjen a varázslatra, vagy maradjon az ágyban? Végül bármennyire gyenge volt, összeszedte magát, hiszen egész évben erre az ünnepre várnak, neki is látnia kell! A varázslatot ezúttal is Herba anyó vezényelte le. Sitty-sutty, meglebegtette a varázspálcáját, csiribí elmormolta a varázsigét, és voilá: lilás, pirosas színek tűntek fel, a sárgák összeolvadtak, és végül alakot öltött egy szépséges, a rózsaszín és a mályva árnyalataiban pompázó virág. Az idei év kiválasztott növénye, aki egy segítőt kap, nem más, mint a gyönyörű bíbor kasvirág! Az őrzője pedig pont a leginkább gyengélkedő kis tündérlány lett, tudod, aki alig tudta összeszedni magát, hogy eljusson az ünnepélyre.

A tündérlány, aki tegnap még lázas volt, ámulva figyelte, ahogyan szürke ruhái átváltoznak; sok ágra hasadt szoknyácskája a derekán egészen sötét rózsaszín volt, a végén majdnem fehér; hosszú, bő ujjú blúza a nyakánál bíbor színben játszott, a derekához és a kezéhez közelítve mind halványabb, rószaszínes lett; a nyakába egy sárgával mintázott piros, bolyhos körsál tekeredett, a hajában ugyanilyen színű hajcsatt ékeskedett. A lábán pedig a szürke papucs helyén egy sárgáspiros csizmácska feszült.

Wow, te is irigyled, ugye? A bíbor kasvirág patrónusának a neve pedig Bíborka lett! A tündérlány egy pillanat alatt megfeledkezett a betegségéről, megilletődötten, hitetlenkedve és nagyon boldogan vette tudomásul a beavatást. A többiek ámulattal figyelték, hogy a társuk milyen gyönyörű lett! Herba anyó ellátta jó tanácsokkal, felhívta a figyelmét, hogy ezentúl vigyázzon az emberekkel, mert már nem láthatatlan számukra, megtanította neki a kapunyitó varázslatot is, hogy ezentúl szabadon járjon keljen, és bátorította, hogy mielőbb ismerkedjen meg közelebbről is a növényével. Bíborka még gyengélkedett, de nem tudott ellenállni a csábításnak, azonnal kirepült a rétre.

A bíbor kasvirágot két helyen is megtalálta, az egyik a réten (ezen csodálkozott, hiszen a tengerentúlon valóban a vadonban él, de nálunk leginkább a kertekben), és a másik egy erdő széli kiskertben nőtt. Méghozzá Zselyke nagymamájának a kertjében! (Zselykével az előző részben ismerkedhettünk meg, ő az a kislány, aki érzi a virágtündérek jelenlétét, megőrzi a titkukat, segíti és támogatja őket). A bíbor kasvirág meseszép volt, pont ahogy emlékezett rá. Bíboka töviről-hegyire megfigyelt mindent. A kúp alakú fészekvirágzat messziről ugyan egyetlen virágnak tűnt, ám közelebbről látszott, hogy sok-sok apró virágocskából áll. Ráadásul a közepén máshogy néztek ki, mint a virág peremén.

Apró virágok alkották a sündisznóra emlékeztető, kúposan kiemelkedő részt, amely narancsvörös színben pompázott. Bíborka beleszagolt a virágok közepébe. Gyümölcsös illat csapta meg az orrát; ahogy megsimogatta a porzókat, a keze sárga lett a virágportól. A kiálló bibék messziről úgy néztek ki, mint egy színjátszó szivacs, közelről pedig élő útvesztőt alkottak…

A tündérlány boldog volt, és nagyon jól érezte magát a virág közelében. Észrevette azt is, hogy erőre kapott, és nem is érzi magát olyan betegnek és gyengének, mint amikor elindult. Boldogan tért haza, de nem az várta otthon, amire számított. A társnői már nem úgy néztek rá, mint eddig, sőt még a többi virágtündér is sóvárogva méregette a meseszép bíborszín szettet rajta. A vacsoránál az egyik szürke ruhás tündér pedig „véletlenül“ leöntötte a ruháját lekvárral. Bíborka nagyon elkeseredett, igazságtalanságnak érezte, ahogy bánnak vele.

Szerencsére a jóságos Herba anyó megnyugtató szavaira mindig lehet számítani, és természetesen most is ott állt mellette. Elmesélte neki, hogy a többiek most irigykednek, de biztosan hamarosan megbékélnek majd. Hogy bízzon magában, mert nem véletlen, hogy őt választotta a varázslat, hiszen a bíbor kasvirág a kertekben nő, és sok okosságra és leleményességre lesz szüksége ahhoz, hogy észrevétlen maradhasson. Másnap a kedves Galatea is pártfogásába vette Bíborkát, és egy jó forró galagonyateával is megkínálta, hogy könnyebb legyen szíve. Bíborka hálás volt neki, és alig várta már, hogy újra a virága közelében legyen. Ám út közben egy titkot is felfedezett: elkapta, amint Olina egy szőke hajú kislánnyal beszélgetett… A kasvirágnál időzött egész álló nap, és megfigyelte, hogy most is erőre kapott a közelében. Eszébe jutott az is, hogy mit tanult róla az iskolában: hatékonyan növeli a szervezet ellenálló képességét, felgyorsítja a gyógyulást, megfázás, orrfolyás, torokfájás és tüsszögés esetén. Annyira elmerült benne, hogy alig vette észre, hogy egy kislány tart felé. Zselyke hosszan és kíváncsian fürkészte a kasvirágot, de Bíborkának szerencsére sikerült észrevétlennek maradnia előtte. A virágtündér úgy döntött, itt az ideje, hogy rákérdezzen Olinánál a kislány kilétére. Megtudta, hogy Zselyke a barátjuk (Lelle és Herba anyó is tud már a kapcsolatukról), nem kell félnie tőle, sőt már mesélt is a kislánynak Bíborkáról

Bíborka szorgos volt, nagyon sokat tanult, egyre jobban belejött a feladatába. Rengeteg kaland várt rá ezen a nyáron. Valóban éles eszű, és ügyes rejtőzködőnek bizonyult, ezért Herba anyó egy különleges feladattal is megbízta. Egy lila fejű bíborkát (igen, őt is így hívják) kellett szereznie, ami nálunk leginkább a keretekben terem! 

Bíborka neki is vágott a kimerítő és veszélyes küldetésnek. Vajon milyen kalandok várnak rá az út során? Látatlan tud maradni az emberek előtt? Rátalál a bíborkára? Hogyan hozhatja el a virágát olyan messziről egyes-egyedül? Sikerül épségben visszajutnia? Milyen szerepe lesz mindebben Zselykének, és hogyan segíthet barátnőjén Olina? Vajon megszereti ő is az emberkislányt? És tudja valaha is viszonozni a segítségét? De legfőképp: miért volt a bíborka virágára szüksége Herba anyónak? Kíváncsi vagy a varázslatra?

A Bíborka és a varázsfőzet egy szép, melegszívű tündérmese, amely nemcsak elvarázsolja, hanem a gyógynövények jótékony hatásaival is megismerteti a gyerekeket. A kötet elragadó illusztrációit Láng Anna jegyzi, akinek többek között Farkas Nóra: Apa szeret! című mesekönyv rajzait is köszönhetjük.

A KIADÓ SZINOPSZISA

Közeledik a virágvarázslat ideje – de vajon mi lesz akkor, ha a tündérek a nagy napon éppen betegek? Hogyan kaphat megfelelő segítőt egy gyógynövény, ha reggel még az sem biztos, hogy az összes tündérlány részt tud venni a ceremónián? Szerencsére Herba anyó úrrá lesz a helyzeten. Ebben az évben egy csodálatos szépségű virág tűnik fel a varázsgömbben, és Bíborka személyében kedves, lelkiismeretes támogatót kap. A tündérlány sok új dolgot tanul meg a gyógynövények titkos világáról, és közben új barátokat is szerez. A bíbor kasvirág ugyanúgy segíti Bíborkát a mindennapokban, mint ahogy a kislány gondoskodik róla. A bűbájos mesék olvasása közben észrevétlenül ismerhetjük meg a gyógynövények gyógyhatását.

Ismerd meg A virágtündérek titkai-sorozat első részét is! Olvasd el az Olina és a varázsszirmok ajánlóját! Ajánljuk továbbá Kiss Judit Ágnes: A tündérkeresztanya, valamint Lilien Berg: Kincső és az álomherceg című mesekönyvét.

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen írásunkról sem. 

97%
Nagyon jó

Szép és szívet melengető mese tündérekről, varázslatról és a növények gyógyító erejéről. Gyönyörű illusztráció.

  • Tartalom
  • Illusztráció
  • Élmény

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató