Mesék az Operából: Hunyadi László

Mesék az Operából

2014-ben indult útjára a Mesék az Operából könyvsorozat, azzal a nem titkolt céllal, hogy közelebb hozza és megszerettesse a műfaj klasszikusait a gyerekekkel. Nagyszerű kezdeményezés, pazar kivitel – kellemeset a hasznossal, három az egyben. Az immár tizennyolc résszel büszkélkedő impozáns könyvcsalád a legismertebb zenei művekkel (Diótörő, A hattyúk tava, A varázsfuvola, Az állatok farsangja, Csipkerózsika stb.) ismerteti meg a kisebbeket, mesés átiratok formájában. A vidám, olvasmányos kötetek nemcsak szórakoztatják a gyerekeket, de a zenei műveltségüket is megalapozhatják. Minderről olyan nagyszerű szerzők gondoskodnak, mint Fodor Veronika, Szabó T. Anna, Tarbay Ede vagy Acsai Roland. Az élményt a remek meseátiratok mellett, elismert hazai illusztrátoraink – Pásztohy Panka, Igor Lazin, Szimonidész Hajnalka, Kass János, Sajdik Ferenc stb. – is garantálják. A kiadványokhoz extraként CD-t is mellékelnek, amelyen az adott mű legfontosabb betétdalai csendülnek fel. Hallgassuk olvasás közben, vagy akár önállóan is a gyerekekkel!

Klasszikus történet új köntösben

A Mesék az Operából egyik újdonsága Hunyadi László története. Erkel klasszikusát Egressy Béni librettója alapján Acsai Roland mesésítette meg a gyerekeknek. Hunyadi László története nemcsak élvezetes és érdekfeszítő, de Acsai nem szűkölködött a humorral, a modern kori utalásokkal és a fiatalos, trendi kikacsintásokkal sem. Egy kis történelem, kalandok, ármány és szerelem, varjak, medvék, útonállók, hősök és vitézek, na meg sok-sok izgalom egy színes meseregényben. Ha szeretnéd felidézni Hunyadi László történetét, íme egy rövid gyorstalpaló. Acsai Roland (Mesék az Operából – Csipkerózsika, Pillangókisasszony) mesekönyvét a legendás Sajdik Ferenc illusztrációjával élvezhetjük.

Hunyadi László

 

Szerző: Acsai Roland

Illusztrátor: Sajdik Ferenc

Kiadó: Holnap Kiadó (2019)

ISBN: 978-963-349-260-4

Korosztály: 4+

 

László bátor, izmos, tizenegy-tizenkét éves, félelmet nem ismerő legényke volt, aki ifjú kora ellenére már néhány csatát is a háta mögött tudhatott. Bár nem valódi ellenséggel harcolt, csak a kötekedő nagyfiúkkal, és nem igazi karddal, csak fából faragottal.

László olyan fiú volt, mint manapság bármelyikük: nem szeretett korán kelni, szívesen elbliccelte a fogmosást, csak úgy, mint Unalmas Ödön óráit, ha módja volt rá. Édesanyja óvta, édesapja büszke volt minden sérülésére, mert tudta, hogy László már kisfiúként kiáll magáért, és a gyengébbekért, ha szükséges. A kistesója meg…, nos Mátyás ekkortájt leginkább a szép, kerek mondatok helyett még csak hangos sírással követelte a tejecskét. A Hunyadiak vára egy igazi varjútanya hírében állt. Lépten-nyomon beléjük akadt az ember, de ezt cseppet sem bánta senki sem… A családi legenda szerint a várat László ükapja szerezte sok-sok évvel ezelőtt. Amikor rátalált elhagyatott volt, és mindent pókháló fedett be. A vártorony legfelső emeletén egy hollófészekre bukkant. Az anyjuk kétségbeesetten próbálta megvédeni a fiókákat a fészek lábánál tekergő kígyótól. Alig hitt a szemének, amikor észrevette, hogy a holló és a kígyó fején egy apró aranykorona díszelgett. László ükapja a Hollókirály segítségére sietett, megküzdött a kígyóval, és sikerült is legyőznie. A Kígyókirály könyörgött az életéért, és megígérte, hogy nem támad többé az ellenségére, így elengedte. A Hollókirály hálája jeléül neki ajándékozta a várat, amit Hollóvárnak neveztek. Megjósolta, hogy az egyik utódjából nagy és igazságos király lesz, aki a hollók iránti tiszteletből felveszi majd a Corvinus, azaz a Holló nevet. Hogy fogadalmát megpecsételje, egy gyűrűt is adott neki, ami azóta is apáról fiúra száll.

A fiatal Lászlónak volt egy jó barátja. Krák, a varjú, aki kisgyermek kora óta mellette volt, óvta és védte. Krák társa volt jóban rosszban, és egy nap ő hozta a hírt, hogy egy védtelen lányt útonállók ragadtak el, és segítségre van szüksége. László nem habozott, azonnal felkerekedett, hogy a gonosztevőktől megmentse. Mellé szegődött Miska, a fiú medvéje is, Krák pedig mutatta az utat a Koponya-barlangba, a haramiák búvóhelyére.

Ha ötszáz évvel később élnél, most nem medveháton tennéd meg ezt az utat – károgta. Amikor a fiú kérdőn ránézett, így folytatta: – Hanem egy magától robogó, füstölgő szekéren, amit autónak hívnak.

Hamarosan rátaláltak a lányra, aki egy legénnyel, a hóhérmester fiával volt a barlang mélyén összekötve. Kíváncsi vagy, hogyan győzedelmeskedhet egy fiatal fiúcska a hírhedt zsiványok felett? Talán László bátor fellépésének, talán Miska félelmetes fizimiskájának köszönhető, de a lánymentés sikerrel járt. A szépség, akinek az arcát barackmag formájú anyajegy díszítette, Gara nádor lánya, Mária volt. A kiszabadított fiú pedig…, nos neki évekkel később alkalma nyílik majd, hogy viszonozza Lászlónak a szívességet… Ami a két fiatalt illeti, Mária felült barackszín ruhájában László mögé a medve hátára, és elindultak, hogy megkeressék az édesapját. Gara nádor nagy örömében – na meg mert látta, hogy a fiatalok hogyan néznek egymásra – rögvest odaígérte a lánya kezét a megmentőjének.

Mivel Lászlónak nagyon tetszett a lány, és Máriának is a fiú, boldogan bólintottak, aztán megfogták egymás kezét, és észrevétlenül összefonódtak tenyereikben a sorsfonalak. Egy egészen kis csomóval. Olyan kicsivel, hogy látni sem lehetett. Csak érezni. De azt nagyon. És kibogozni már nem lehetett többé.

Az évek során a fiatalok hűek voltak egymáshoz, rendszeresen leveleztek és sosem felejtették el, amit egymásnak ígértek. Lassan felnőtté cseperedtek, és közeledett az idő, hogy végre egybekelhessenek, azonban Gara nádor egyre csak húzta-halasztotta a menyegzőt. Vajon miért állt a boldogságuk útjába? 

Mindeközben a Kígyókirály, aki a szégyenét sosem felejtette el, bosszút forralt a Hunyadi család ellen. Befolyása alá tartozott Cillei Ulrik, aki a Hunyadi ház ádáz ellensége volt, és nem mellesleg a király jobb keze. Az ő apja alapította meg a Kígyórendet. Cillei ígéretet tett, hogy segít a Kígyókirálynak bosszút állni – persze, csak miután kiűzték a törököt az országból, hiszen erre csak a Hunyadiak képesek. Cilleinek addig is sikerült rávennie V. Lászlót, hogy kérje nőül Máriát

V. László nem Máriába lett szerelmes, hanem abba a barackmag alakú anyajegybe, mert nagyon szerette a barackot. A kajszit, az őszit, a sárgát és a kopaszbarackot is.

Vajon lehet nemet mondani egy királyi lánykérésre? Ahogy telt, múlt az idő, Lászlóből igazi lovag lett, és Mátyás is az iskolapadot taposta már. Sötét felhők gyülekeztek az égen, és ahogy a Kígyókirály előre megjósolta, óriási seregükkel megindultak a törökök az ország felé.

Éjszakánként egy nagy, fényes csillag tűnt fel az égen. Hosszú, szikrázó fátylat húzott maga után, mint egy menyasszony, és a fátyol keletre mutatott, amelyről a veszély közeledett.

László Miskával és Krákkal indult apja oldalán a csatába. Nándorfehérvár. Egy maroknyi sereg egy egész török garmada ellen. Vajon hogyan győzedelmeskedhetett ennyi ember? Hogyan fordított a csata állásán a bátor várvédő, Dugovics Titusz hőstette? Miért szólaltak meg, és zúgnak azóta is délben a harangok?

De a dicsőséget – a Kígyókirály, Cillei és a becsvágyó Gara nádor ármánykodásának köszönhetően – sajnos nem sokáig élvezhették a Hunyadiak. Mi okozhatta az apjuk, János hirtelen halálát? Mária és László frigyre léphettek valaha? Hogyan kerülhetett a hős Hunyadifi vérpadra? Hogyan maradhatott a hóhér háromszori sújtása ellenére is a helyén László feje? Megkegyelmez neki a királya? Mindez és sok minden más is kiderül a könyvből.

Mesék az Operából – Acsai Roland olvasmányos és szórakoztató mesekönyve nagyszerűen adja át Hunyadi László történetét. Olvassátok, beszélgessetek róla, hallgassatok bele a műbe! Szuper közös időtöltés és kiváló lehetőség arra is, hogy minél jobban elültessük a gyerekekben a klasszikus zene iránti vonzalmat.

A KIADÓ SZINOPSZISA

Ki ne ismerné Erkel Ferenc klasszikus operáját, a Hunyadi Lászlót? Acsai Roland fogta a történetet, és egy igazi mesét írt belőle. Egy történelmi alapokon nyugvó, de az alkotói képzelet által kiegészített, kalandos, modern történetet, ami bővelkedik harcokban, szerelemben, ármánykodásban és megszólítja a mai gyerekeket. Ebben segítségére vannak Sajdik Ferenc, az élő klasszikus, mindig humoros rajzai is. A lovagnak készülő fiúk egész biztosan élvezni fogják, ahogy a hercegnő-lelkű lányok is. Hogyan menti meg a kis László gyerekkorában Máriát a medvéje segítségével? Milyen egy hollókból álló fekete sereg? Hogyan irányítja Cillei Ulrikot a Kígyókirály? És miért maradt László feje a helyén a hóhér harmadik csapása után is? Olvasd el a mesét, nézegesd végig Sajdik Ferenc humoros rajzait, és hallgasd meg az operát tartalmazó CD-mellékletet, és megtudod!

A Mesék az Operából-sorozat további kötetei: Fodor Veronika: Pomádé király új ruhája – Hans Christian Andersen meséje és Ránki György operája nyomán (2019), Tallián Mariann: A bolygó hollandi – Richard Wagner operája nyomán (2019), Acsai Roland: Pillangókisasszony – Giacomo Puccini operája alapján (2019), Vibók Ildi: Az Operaház meséi (2019), László Noémi: A kékszakállú herceg vára – Bartók Béla operája és Balázs Béla librettója alapján (2018), Tallián Mariann: A Tűzmadár – Igor Sztravinszkij balettműve alapján (2018), Becze Szilvia: Hamupipőke – Gioacchino Antonio Rossini és Jacopo Ferretti operája alapján (2018), Acsai Roland: Csipkerózsika – Pjotr Iljics Csajkovszkij balettműve alapján (2018), Fodor Veronika: Szentivánéji álom – William Shakespeare vígjátéka és Benjamin Britten operája alapján (2018), Szabó T. Anna: Téli rege – William Shakespeare színműve és Goldmark Károly operája alapján (2017), Fodor Veronika: Egy kiállítás képei – Modeszt Petrovics Muszorgszkij zeneműve alapján (2017), Becze Szilvia: Péter és a farkas – Szergej Prokofjev zenés meséje alapján (2017), Borsa Kata: A varázsfuvola – Wolfgang Amadeus Mozart operája alapján (2016), Fodor Veronika: Az állatok farsangja – Camille Saint-Saéns zeneműve alapján (2016), Tarbay Ede: Háry János – Kodály Zoltán daljátéka alapján (2015), Tarbay Ede: A hattyúk tava – Pjotr Iljics Csajkovszkij balettműve alapján (2014), Buda Ferenc: Diótörő – Arthur Charles Hoffman meséje és Pjotr Iljics Csajkovszkij balettműve alapján (2014)

A szerzőtől ajánljuk továbbá a Tili és Tiló című meseregényét is. Érdekelhet továbbá Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból.

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen írásunkról sem. 

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató