Annette Herzog: Már megint ez a kandúr!

Na ugye, amikor az ember(kandúr) már azt gondolná, hogy többé nem jöhet semmi fennakadás…! Arisztotelész, a hercig macska hajmeresztő kalandjai folytatódnak. De nem is akárhogy! A Már megint ez a kandúr! a szerzőtől megszokott vidám lendülettel, könnyed és humoros formában – és nem mellesleg egy macska (pardon: kandúr!) szemszögéből – meséli el a történéseket. Megérkezett a Na de ki kérdez egy kandúrt? újabb epizódja – kíváncsi vagy rá?

Már megint ez a kandúr!

 

Szerző: Annette Herzog

Illusztrátor: Pe Grigo

Kiadó: Naphegy Kiadó (2019)

ISBN: 978-963-476-035-1

Korosztály: 9+

 

 

Hogy ki ez az önbizalomtól duzzadó, pompás kandúr a könyv címlapján? Ő itt Arisztotelész, Anna kis kedvence. Arisztotelész szép (természetesen), Ari okos (naná!), és nem amolyan gombolyaggal játszadozó cica ám! Nem, nem. Ő egy komoly, tiszteletre méltó macska, a legszebb korban lévő kandúr, igazi kincs a háznál (Hm, de vajon mindenki így látja…?)

Na szóval, Arisztotelésznek hívnak, és Anna macskája vagyok. Szeretném hangsúlyozni, hogy kandúr, nem holmi cicusmicus. Csodálatos zöld szemem, hosszú bajszom, és mély, doromboló hangom van. Tulajdonképpen igen elégedett vagyok magammal.

Nos nem csoda, ha ilyen nagyszerű paraméterekhez jókora önbizalom is társul. Na meg egy csipetnyi hiúság, némi egészséges önérzet, és ha a helyzet megkívánja (de csak akkor) némi teátrális túlkapás. De kinél nem, ugye? Egy biztos, Ari szíve óriási, és mindenkit, és minden helyzetet a legjobb színben lát – legalábbis amíg nyomós oka nincs az ellenkezőjére… De nem volt mindig ilyen jó dolga egyébként. Menhelyi macskaként élte az életét, mígnem egy napon megkapta Anna a születésnapjára. Mondanom sem kell, szerelem volt első látásra! Vice versa. Igaz, a kiváltságokért, és hogy a család teljes (elő)jogú tagja lehessen, be kellett vetnie ezt meg azt. De néhány (meredek) ötlet, és szuper (veszélyes) kaland után minden a helyére került. Ma már Ari egy boldog és elégedett kandúr, és teljes jogú tagja a családnak, mígnem egyszer…

… egy hideg januári napon beköltözött hozzájuk Anna nagymamája. Barbara nagyi imádja az unokáit – ám utálja(mostténylegnemár!) a macskákat!!! Ráadásul a bemutatkozás sem sikerült a legjobban. Jó, oké, borzalmas volt, de mit tehet ő arról, hogy vakon a nagyi karjába lökték? Meglepetés!!! Haha, jó vicc. Nagyszerű. Pompás ötlet.

Nagyi kiáltása nem hangzott éppen örömsikolynak. Inkább olyan hörgésfélének. Mintha nem kapott volna levegőt. A karjai helyett nyilvánvalóan az arcán landoltam. Nagy nehezen megkapaszkodtam az orrában és a hajában.

Nos lehet, hogy a kapcsolatuk nem indult valami jól, de Arisztotelészt nem olyan fából faragták, hogy ennyiben hagyja a dolgot. Meg kell mutatnia a nagyinak, hogy mennyire szuper és szeretetre méltó. Barbara, vagy inkább rebarbara-nagyi (mennyivel jobban hangzik!) egészen biztosan kedves. Még akkor is, ha folyton a láv és lonlineszt énekli. Ari köszöni, áll a dolgok elébe! Nem lesz itt semmi gáz. Rá is fér erre a szeleburdi családra egy kis gatyába rázás.

Eh, hogy mi vaaan? Menjen ki Ari a konyhából a vacsi alatt?!? Na jó, első nap, talán. Mi? Hogy a nagyi kidobja a szemétbe a maradék heringsalátát?!? Nyugi. Oké, semmi baj, nem tudja még, hogy az asztal finomságos maradéka Arit illeti meg. Majd belejön. De Arinak esze ágában sem volt veszni hagyni a dolgot addig sem. Uzsgyi, be a heringsaláta után a kukába! Rebarbara-nagyinak meg… oh, mekkora balszerencse! hát nem éppen akkor jutott eszébe kiüríteni a szemetest? Ráadásul mindezt a szomszéd Lili cica szeme láttára! Ne már! Oké 1:1, a nagyi kiegyenlítette a számlát, borítsunk fátylat rá! Sebaj, holnap jobb lesz. Mi vaaan? Hogy ki van tiltva a konyhából örökre?!? Mi az, hogy alergiááás? Nana. Neeem, nem lesz ez így jó. Ideje felvenni a kesztyűt. Sürgősen meg kell szerettetnie magát rebarbara-nagyival. Ez nyilván nem jelenthet gondot egy ilyen okos, legszebb korban lévő, elszánt macskának. Mindez csakis idő, leleményesség és kitartás kérdése.

Csak egy a bökkenő, nagyi ügyet sem vet rá. Pedig valahogy muszáj felhívnia magára a figyelmét! Jöjjenek a jól bevált trükkök! Bravúros egyensúlyozás a kanapé támláján? Traram! Semmi. Akkor talán a függönybe kapaszkodós macskalógás? Nyente. Nem érdekli. Na és ha bedugná a képét a mézeskalácsos tálba, hogy megnevettesse? Na végre reagált valamit! Igaz nem úgy, ahogy Ari várta volna, de legalább ránézett.

Muszáj mindenhol ott lennie ennek a macskának? – kiáltott fel, épp, amikor Anna belépett a nappaliba. – nagyon idegesít.

Arisztotelész mindent bevetett, hogy összebarátkozzon vele, de akármit talált ki, az balul sült el. Ráadásul a vége az lett, hogy a nappaliból is kitiltották. Így ment ez nap nap után, és Ari már kezdte feladni, hogy megkedveltesse magát rebarbara-nagyival. Jobban teszi, ha inkább elkerüli nagyívben. Egy nap aztán veszekedésre lett figyelmes, és ami kiszűrődött, az nagyon nem hangzott jól. Menhelyről beszélgettek, meg hogy a nagyi allergiás, Anna pedig sírt… Ajaj. De mindenki nyugodjon meg, nem történt meg a legrosszabb, csak elutaztak egy hétre síelni, ahova nem vihettek magukkal macskát. A nagyi pedig szerencsére(?) – utálat ide, allergia oda – elvállalta, hogy vigyáz rá. Szóval csak a második legrosszabb dolog. Szupi. 

Arinak persze semmi kedve nem volt elválni egy egész hétre Annától, kimaradni minden jóból, ráadásul itthon maradni kettesben rebarbara-nagyival. Kivárta a megfelelő alkalmat, és zsupsz beugrott Anna bőröndjébe, traram! Majdnem sikerült is a potyautas terve, de régi cimborája, a postás kutyája, gyáva nyuszi azt hitte bújócskáznak, és jól leleplezte. Ah, ezeknek a kutyáknak, nincsen semmi hatodik érzékük! Ari tehát otthon maradt, de biztos, ami biztos megfogadta, hogy végig távol tartja majd magát a nagyitól. Nem sejtette, hogy nagyi is tett egy fogadalmat: elhatározta, hogy megneveli Arit az egy hét alatt…

Vajon sikerül betörniük egymást? Megszereti nagyi a kandúrt, és Ari eléri vágyott célját? Egy biztos, ez a hét mindkettőjük számára nem várt izgalmakat tartogat – és semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezték. Ari és gyáva nyuszi komoly veszélybe sodródnak, a felmentősereg pedig közel sem biztos, hogy időben odaér. Ami pedig a nagyit illeti, a kis kedvencek kutatása közben valami igazán váratlanra is sikerül rátalálnia…

Már megint ez a kandúr! egy nagyon szerethető, könnyed és humoros ifjúsági regény, kedves, üdítő olvasmány a 8-14 éves gyerekeknek. Arisztotelész mókás kalandjait ezúttal is Pe Grigo rajzai keltik életre. A könyv első része Na de ki kérdez egy kandúrt? címmel jelent meg itthon 2019-ben – kattints a linkre és tudd meg, miről szól!

A KIADÓ SZINOPSZISA

Arisztotelész családja nyaral. A magára maradt kandúr mindent megtesz azért, hogy elnyerje a házra vigyázó nagymama szeretetét. De sajnos a nagymama ki nem állhatja a macskákat! Szegény Arisztotelész biztos benne, hogy meg akar szabadulni tőle, így hát, ha kedves az élete, nem maradhat vele egy fedél alatt. Mielőbb el kell menekülnie, kis gazdája, Anna után kell utaznia… De ezúttal is minden máshogy alakul, mint azt tervezte.

Ajánljuk továbbá Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni, valamint Bíró Zsófia: A macska mondja meg! Mit egyél és mit ne című ifjúsági regényét. Érdemes továbbá átböngészned a kisiskolás könyvújdonságokról szóló összeállításunkat is!

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen írásunkról sem. 

87%

Vidám, könnyed és megmosolyogtató ifjúsági regény, igazi szórakoztató olvasmány - nemcsak macska-rajongó gyerekeknek.

  • Tartalom
  • Illusztráció
  • Élmény

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató