Clive Gifford: Hű, de büdi!

A Hű de büdi! elborzaszt és megkacagtat, informál és szórakoztat egyben. Egyike azoknak az élvezetes ismeretterjesztő köteteknek, amelyek szinte letehetetlenek (velünk így esett). Elcsodálkozhatunk a bűzös tudásanyagon egyedül, de nagyszerűeket nevethetünk rajtuk családilag is – nem mellesleg ezután bármikor brillírozhatunk a szagos részletekkel. Nos, felkészültél egy kis ízelítőre? Csak semmi fintorgás!

Hű, de büdi!

 

Szerző: Clive Gifford

Illusztrátor: Pete Gamlen

Kiadó: Scolar Kiadó (2019)

ISBN: 978-963-244-211-2

Korosztály: 7-12

 

 

A szaglás az érzelmek Hamupipőkéje

Tudtad, hogy rengeteg állat a szaglásának köszönheti az életben maradást? Ahogy mi, emberek is. Orrunk segítségével rengeteg veszélyt ismerünk fel. Ilyen a tűz, a romlott étel, vagy mondjuk az alkoholtól bűzlő huligán szaga. De az illatok kihatnak ám a közérzetünkre, az érzelmeinkre is, sőt, szagok nélkül az ízeket sem ismernénk fel.

A szaglás az érzelmek Hamupipőkéje. Keményen melózik, míg a többi érzékünk – például a látás és a hallás – elviszi a show-t. 

Szegény Hamupipőke! 

Mindennek szaga van!

Bizony, még neked is. Az egész testedet beborítja A Szag. Nem beszélve a rengeteg bűzforrásról talpadtól egészen a fejed tetejéig. Igen, kicsit undi. De azért mondhatom? Ott van például a szájszag, amiért a szádban élő sok baktérium a ludas. Ezek az apró lények ugyanis aljas módon a megrágott ételekből apró darabokat csennek el, és még aljasabb módon evés után büfögni kezdenek. Szóval, szigorúan (vagy inkább megengedően) véve a szájszagodról nem is te tehetsz. Azért a bűzös leheletért a bacikon kívül más is felelhet, sőt, a rossz lehelet szagából következtetni lehet bizonyos betegségekre is, ami jó hír. Nem mindegy például, hogy sajtszag, halszag, vagy gyümölcsös szag árad belőlünk. Egyébként minden embernek van egy csak rá jellemző testszaga. Lehet szeretni vagy sem, de jó tudni, hogy ezért sem mi, hanem a bőrünk elhalt sejtjeit rágcsáló apró baktériumok a felelősek. Remek, nemde? De jöjjön még két kedves, akarom mondani kényes részlet. Akár hiszed, akár nem, a lábad egy nap alatt két csészére való izzadságot is tud termelni, egy hónap alatt pedig annyit pukizol, hogy abból húsz lufit is fel lehetne fújni (Kivéve a lányok, természetesen).

Akcióban az orr

Ennyi bűzös részlet után lazításként szemléltető rajzok és vicces leírások magyarázzák el a szaglás működését a gyerekeknek. Megtudhatjuk, miből állnak az illatmolekulák, hogyan jutnak el a célba, hogyan reagál az agyunk, és milyen folyamatokat generálnak a szervezetünkben. Hallottál már illatcsapdáról vagy szaglóhagymáról? Nos, többek között ezek segítenek a szaglásban minket. Jó, jó, na de mennyi különböző szagot tud megkülönböztetni az ember? Képzeld, körülbelül tízezret.

A szag egy koktél

A legtöbb szag különféle összetevők elegye, sokszor nem is gondolnánk, hogy mi mindenből állnak össze. Kíváncsi vagy, mi alkotja a sajtos hányás, vagy a záptojásszag szagát? Nem? Jó, akkor arra, hogy hogyan kerülhet egy lapra a kaki és kölni illata? Az etanol szaga egyesek szerint a rohadó hagymára, mások szerint a bűzös borzéra emlékeztet. Szerinted?

Ami pedig a testünket illeti… gondoltad volna, hogy ha sportolunk, testünk óránként akár egy liter verejtéket is veszíthet? Tudvalevő, hogy a párolgó verejték hasznos, lehűti a testünket. De azt is tudtad, hogy a rettegésnek és a vidámságnak is más az izzadságszaga? Érdekesség még, hogy egyes emberek izzadsága színes is lehet. Na nem direkt. A lábszagért egyébként szintén a baktériumok felelnek, ami nekünk már nem újdonság. Igen, elhalt bőrsejtjeinket és zsírunkat csócsálják, és büdöseket büfiznek. Hát, köszi.

Ők tehetnek mindenről, lábikónk ártatlan!

Színes érdekesség, azaz az ember kíváncsisága határtalan: 2013-ban a dublini Trinity Collage tudósai hónaljizzadságban és bepállott lábon előforduló baktériumokból sajtot készítettek. Ha hinni lehet az állításuknak, nem kóstolták meg… Amerikában ugyanakkor minden évben be lehet nevezni a legbüdösebb tornacsuka díjra 5-15 éves gyerekeknek. Na, áruld el, lenne esélyed?

Gáztámadás

Ne pirulj, mert mindenki pukizik, rotyogtat, eregeti a szeleket és viharokat. Akárhogy is nevezzük, mindannyian kipufogtatunk naponta fél liter gázt.

Kivéve a lányok, ugye. De szerencsére erre is van már megoldás: egy brit cég kifejlesztette a szagelszívó alsóneműt. Csodás, nem? De ha már itt tartunk, jó tudni, hogy a puki 99%-a szagtalan, mindössze a maradék egy százalék a ludas mindenért. Nem gondolnánk, de a globális felmelegedésből a szellentő termeszek is jócskán kiveszik a részüket. A termeszek, igen. Ha pedig már a természet… a szag tökéletes eszköz az állatok számára a terület megjelöléshez, a pártaláláshoz, a vadászáshoz vagy épp a meneküléshez. Segíthet hazatalálni, vagy beazonosítani a barátainkat is. Ugyanaz a szaguk például a szarvashorda egyedeinek, ahogy egy egész hangyabolynak is. Szaggal jelölik a posztméhek a virágokat, ha azokat már üresre kanalazták, a menyétek pedig büdi pézsmaszaggal fröcskölik le a kaját, mielőtt elásnák jobb időkre (fő a biztonság!). A lasszós pók hálófonás helyett nőstény molylepkének adja ki magát – ehhez csak szagmintát kell produkálnia, és a hímeknek máris lőttek. De hallottunk már kaki és pisi kerítésről is, hiszen a vadállatok így jelölik meg a helyüket. Egyeseknél pedig – legyenek ezek mondjuk a borzok – a végbélváladéknak (pfúj!) jut fontos szerep. De egyik fő kedvenceim mégis a pandák lettek, amik sokszor fejen állva pisilnek, hogy így messzebbre jusson el a területkijelölő pisisugaruk. Praktikus, ugye?

Ami pedig a növényeket illeti, ők is kiveszik a részüket a szagorgiából. Az orchidea gyönyörű, az orchidea fenséges, kecses, könnyed… és lábszagú. Legalábbis egyesek. Van olyan faj, amelyik büdös zokni szaggal vonzza magához az embervérre éhes szúnyogokat. Hm, vajon ezért szeretnek a szúnyogok egyeseket jobban, míg másokat kevésbé…? És hogy milyen lehet a róka szaga? Nedves bunda, fokhagyma és kén. Legalábbis a császárliliom szerint, ami ezek elegyét árasztja magából, hogy a rágcsálók nagyban elkerüljék. De van példa ennek fordítottjára is. Büdös illatát ugyanis bevonzásra használja a 10 kilósra is megnövő óriás bűzvirág. A legyek ugyanis nem tudnak ellenállni a rothadó hús szagának, az élvezetért cserébe pedig beporzást végeznek.

Fenséges illatok régen és ma

Nos ha ennyi undi után fenségesebb illatokra vágysz, ki kell, hogy ábrándítsalak, rózsaillatuk az előkelőségeknek sem volt, derül ki a Hű, de büdi!-ből. IV. Jakab skót király a nyeregben maradva végezte a dolgát, hogy egy percnyire se kelljen megszakítania a vadászatot. XIV. Lajos francia királynak legendásan bűzös volt a lehelete, I. Izabella spanyol királynő pedig azzal dicsekedett, hogy életében mindössze kétszer fürdött: esküvője előtt, és amikor megszületett. Hát ez nagyszerű! És hogy mire használták még régen a bűzöket? Nos, nagyszerű harci eszköz is lehet. Léteztek ürülékkel bekent nyilak, kakibombák, sőt katapultáltak döglött lovakat is az ellenségre. De anno a városok is mocsokkal és ürülékkel voltak tele. A 19. századi Londonban több, mint 3 millióan éltek, csatornarendszer nélkül… New Yorkban pedig ebben az időben 200 000 ló járta az utakat, kocsikat, szekereket húztak velük. Lássuk csak…, nos gyors fejszámolás után…, az annyi mint… nos ez naponta összesen 2 millió kiló lócitromot jelent! Ejha!

Na és kíváncsi vagy az igéző parfümök titkos összetevőire? Rózsa és liliom, ugye? Persze, na meg egy kis kecskeszőr, egy parányi puskapor, némi ámbráscet gyomorváladék, hód altesti mirigy, vagy fokföldi szirtiborz üledék ízlés szerint adagolva. Ha pedig szeretnél igazán különleges illatokat magadra fújni, válaszd a homár, a garázs, a sajt, vagy a hamburger kölni illatát! Mert bizony van ilyen. Sok más extra érdekesség között végezetül az űr illatát említeném még meg. Tudvalevő, hogy a világűr teljes egészében vákuum, nincsenek szagokat szállító részecskék sem, mégis… Űrhajósok elmondása szerint az űrsétáik után ruházatukból különös szag árad. Ez az űrszag faszénen sült hús és forró fém különleges elegye. Naprendszerünkben egyébként minden bolygónak másmilyen a szaga, mivel mindegyik más összetételű anyagokból áll. Csillagászok szerint a Vénusz és a Mars például záptojás, míg a Jupiter vizelet-, záptojás-, és marcipánszagú lehet. Na ugye, hogy ugye?

A KIADÓ SZINOPSZISA

Mennyei, szúrós, gyomorforgató, penetráns: itt az alkalom, hogy megtudj mindent a szagok világáról. Ezután senki sem fog tudni az orrodnál fogva vezetni! A lábad egy nap alatt két csészére való izzadságot tud termelni! Egy hónap alatt annyit pukizol, hogy abból húsz lufit fel lehet fújni! A növények gyakran csábító, finom illatot árasztanak. Néha azonban pont a förtelmes bűz kell a túlélésükhöz: ez vonzza a hasznos állatokat, és távol tartja az ellenségeiket. I. Erzsébet angol királynő fennen hirdette magáról, hogy milyen tiszta, hiszen minden hónapban egyszer megfürdött, “akár szükséges volt, akár nem”! Ne hagyd magad az orrodnál fogva vezetni! Tudj meg mindent a szagok világáról ebből a hasznos és vicces könyvből!

Érdekelhet még Harry Potter: Mézesfalás – Finomságok illatos könyve című szagos képeskönyv is. Ajánljuk továbbá Libby Deutsch: Hogyan működik a világ? A csokitól a GPS-ig, a vécétől az internetig, valamint Jean Barbaud: Egyszer volt… Az emberi test titkainak enciklopédiája (Albert Barillé alapján) című ismeretterjesztő köteteket is. Böngészd át a legújabb ismeretterjesztő gyerekkönyvekről szóló írásunkat is!

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen írásunkról sem.