A ragadozók csodás világa

A ragadozók veszélyes élete mindig is borzongással töltötték el az embereket. Tigris, oroszlán, kígyó, krokodil, fakas és cápa… neked melyik a legfélelmetesebb? A ragadozók csodás világa egy részletgazdag és informatív ismeretterjesztő ínyencség, amely a legveszélyesebb fenevadak kulisszatitkaiba vezeti be a természetbúvár gyerekeket. Az izgalmat a bámulatos fotók, az elképesztő tények és lehengerlő részletek garantálják. Jöhet egy kis borzongás?

A ragadozók csodás világa

 

Szerző: Jaime Paino de Pedro

Tervezte: Pablo Arteche

Kiadó: Napraforgó Kiadó (2019)

ISBN: 978-963-483-058-0

Korosztály: 6+

 

 

A méretében is impozáns album használatát a praktikus spirálkötés könnyíti meg. A kötet hat fejezetben – Macskafélék, Tengeri állatok, Pókszabásúak, Édesvízi állatok, Kígyók és Más veszélyes állatok – tárgyalja a fenevadakat, és a felsorolást egy hátborzongató toplistával – az évente legtöbb ember halálát okozó állatok rangsorával – koronázza meg. A cikk végén eláruljuk, melyikük az aranyérmes!

Nagymacskák, kígyók, krokodilok és más félelmetes állatok

Jöjjenek elsőként az oroszlánok sötét kulisszatitkai. Az állatok királya a legnagyobb macskafélék közé tartozik, és közismerten az egyik legádázabb ragadozó. Ezt kitűnő szaglásának, éles látásának és szuper gyorsulásának is köszönheti. De briliáns vadásztudásukat leginkább a nőstények kamatoztatják – a napi 20 órát is szunyókáló hímek, csak a legnagyobb prédák esetén csatlakoznak be. Az első falat ennek ellenére csakis az övék! Érdekesség, hogy minden oroszlán orra egyedi, formájuk olyannyira jellegzetes jegyük, mint nálunk az ujjlenyomat. Szóval ha szeretnéd megkülönböztetni őket, csakis az orrukat figyeld! De ujjlenyomatuk a tigriseknek is van, nekik a csíkozásuk egyedi. A tigrisek a legeslegnagyobb macskafélék, 2-4 méterre is megnőhetnek, és egy felnőtt tigris 5 méter magasságban, 9-10 méter hosszan is képes ugrani! (Sandokanra emlékszel?) Kitűnő érzékszervekkel rendelkeznek, nagyszerű vadászok, és jó formában elérhetik a 70 km/h sebességet is. Manapság azonban egyike a kihalással veszélyeztetett fajoknak, a vadon élő tigrisek száma 3-4000 egyed, míg fogságban 20 000-re tehető a számuk. Leopárd vs. gepárd: sokan tévesztik össze őket, hiszen mindkettő pöttyös macskaféle, azonban teljesen máshol élnek. Ha szeretnéd megkülönböztetni őket, nézz velük szembe: a leopárd pofiján nincs a gepárdra jellemző fekete könnycseppszerű csík. Éjjeli vadász, tehetséges fára mászó, kitűnő rejtőzködő, kifinomult érzékszervekkel… támadáskor a felborzolt bajuszszálaival gyűjt infót az áldozatáról. Nem semmi, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók háziállatnak is tartották őket. Kellene?

Tengeri fenevadak

A Tengeri állatok egyik legfélelmetesebbike a fehér cápa, a legnagyobb méretű ragadozó hal a Földön. A cápa, szája tátva akár 2 méteres is lehet. Aszimmetrikus farokúszója igazi hajtóerőmű, a filmekből is ismert jellegzetes hátúszója pedig nemcsak a mi adrenalinszintünket növeli meg, hanem segíti az állat hirtelen irányváltását is. Igazi ölőgép, rendelkezik elektromos jeldetektorral, és a szaglása olyan jó, hogy képes 1-1,5 kilométerről is megérezni egyetlen(!) vércseppet! További érdekességük, hogy támadáskor behunyják a szemüket, hogy elkerüljék a sérüléseket. Ez lenne a cápák gyenge pontja?

Pörölycápa

A pörölycápa, avagy kalapácsfejű cápa nevét T-alakú fejformájáról kapta, aminek – ha belegondolsz nagyon mókás – a szemei és orrnyílásai is a fejének a két szélén helyezkednek el. De olyan hatékonyak, hogy 1 km távolságról is megérzik a vér szagát. Jellegzetes fejük segíti őket a rájavadászatban és jelentős szerepet kap a kommunikációjukban is. Az orkák a tengerek urai, kegyetlenek, és fenségesek. Kitűnő vadászok, amik zsákmánytól függően más-más stratégiát követnek. A tápláléklánc csúcsán helyezkednek el, az emberen kívül nincs egyetlen természetes ellenségük sem. A többi cetfélékhez hasonlóan szonár rendszert használnak a tájékozódáshoz és a zsákmányszerzéshez. Társas lények, nagyon gyorsak, a vízben elérhetik az 50 km/h sebességet, és imádnak kiugrálni belőle! Így kommunikálnak, játszadoznak, vagy épp csak megszabadulnak a bőrükön lévő élősködőktől. Hallottál már a kockamedúzákról? Gyönyörűek és halálosak, különösen, amelyik a tengeri darázs névre hallgat. Hossza mindössze 25 cm, de a csápjaival (kb. 60 db) a magassága elérheti akár a 3 métert! Csípése pedig egy embert 3 perc alatt képes megölni, amit a tapogatóihoz érve, csalántüskék segítségével fecskendez be. A világ egyik legmérgezőbb halfaja pedig egy érdes, repedezett kőre hasonlít. Az ördögfejű kőhal tökéletesen álcázza magát a kövek között, csípése elviselhetetlen fájdalmat okoz, és halálos lehet az emberre – pedig mérgét nem is támadásra, hanem inkább védekezésre használja.

Tűzhal

Gyönyörű és veszélyes: a tűzhalat feltűnő úszósugarai miatt a világ egyik legszebb halfajaként tartják számon, de a testüket borító mérgező tüskék miatt igen veszélyesek is egyben. Évente 40-50 ember esik áldozatul a kezdetben fájdalommentes érintésüknek. A korallok között élnek, és kinézetük miatt az álcázás nagymesterei.

Édesvízi szörnyetegek

A tenger vadjai után hajózzunk édesebb vizekre! Kezdjük rögtön egy zöld szörnyeteggel. A krokodilok hossza elérheti a 7 métert, súlyuk pedig az 1000 kg-os testtömeget. 60 km/h-val úsznak, és egy levegővétellel akár 2 órán(!) át is kibírják a víz alatt. Igazi túlélők, stratégiájuk a türelem. Meg is tehetik, hiszen hónapokig(!) kibírják táplálék nélkül. A krokodil harap, aztán áldozatát a vízbe folytja. Rágni nem tud, csak tépni, és nem tudja mozgatni a nyelvét sem, viszont az a harapás az állatvilágban a legerősebb (1800 kg)! Ha már a harapásoknál járunk… nem szívesen találkoznék a pirájákkal sem. Főleg több százzal egyszerre! Merthogy leginkább bandában járnak, egy csepp vért is érzékelnek 200 liter vízben, ami pár perc alatt több százukat vonzza a helyszínre. Mohók, állhatatosak, fékevesztett támadásukkal (na meg 28 tűéles fogukkal) rövid idő alatt széttépnek egy nagyobb testű állatot, vagy akár egy embert.

Pirája

Afrika szívében él egy nagytestű állat, ami ugyan növényevő, mégis nagyon sok ember haláláért felelős, agresszív viselkedése miatt. Cuki érdekesség, hogy a vízilónak nincs térde, ezért – na meg hatalmas súlya miatt – képtelen ugrani. Bőre egy zsíros váladékot, „naptejet“ termel, ami az állat színét idős korára elszínezi. Szeme és orrnyílása a feje tetején helyezkedik el, így szinte az egész testével alámerülve hosszabb ideig is a vízben maradhat (vízben is jönnek világra). Levegő nélkül 5 percig is kibírja, és a víz alatt a füleit bezárja automatikusan. Nagy test ide, testtömeg oda, a víziló, ha kell, szárazföldön elérheti akár az 50 km/h sebességet! De nemcsak a nagyméretű vadállatok hordozhatnak komoly veszélyeket. A nyílméregbéka élénk színű és picinyke, hosszúsága 2,5-5 cm. Mérgét a bőre választja ki, és nem ő termeli, hanem valószínűleg a zsákmányaiból nyeri ki az összetevőket. Nevét a kolumbiai őslakosoktól kapta, akik lándzsájuk nyílhegyét kenték be a béka halálos mérgével. Az európai harcsa a legnagyobb édesvízi hal Magyarországon, ami nemcsak más halakkal, rákokkal, de akár még madarakkal is táplálkozik, ha a helyzet úgy hozza. Több, mint 2 méterre is megnőnek, tömegük elérheti a 100 kg-ot. Rendkívül ellenállóak (elviselik például a szennyezett vizet is), és akár 80 évig is elélhetnek! De minden jellemzőjük közül a legérdekesebb, hogy az állatvilágban a harcsáknak van a legtöbb foguk – az európai harcsának uszkve 9200!

Pókszabású bestiák

Most pedig jöjjenek a Pókszabásúak, mindjárt az élvonalban maga a híres fekete özvegy. Kezdjük azzal a ténnyel, hogy mérgük tizenötször erősebb, mint a csörgőkígyóé. Kiváló anyukák, hálátlan szeretők. Erős és óriási hálót szőnek, ahova több száz gubót raknak le, ám az apukákat párzás után gyakran elfogyasztják, vaaagy tetemüket pókfonállal betekerik, hogy mintegy 60 nap után a kikelő utódok falják fel. Akiknek pedig a méret is számít… a pókok egyik legnagyobbikai, a 28 cm-re is megnövő, testes-szőrős tarantulák. Testüket kitinszőr fedi, milliméterenként 10 000 szőrszál. Nem szőnek hálót, ellenben ügyesen vadásznak, sikerük kulcsa a gyorsaságuk. Vigyázat, harapósak! A tarantulák az éles csáprágójuk végén található méregmiriggyel bénítják meg áldozatukat. De az emberre mégis a brazil vándorpók a legveszélyesebb. Nagy méretüknek, agresszív viselkedésüknek és igen erős mérgüknek köszönhetően, amit az áldozat méretének megfelelő mennyiségben fecskendeznek be. A kis okoska! A skorpiófélék több száz millió éve léteznek a Földön. Kiváló az alkalmazkodó képességük – akár évekig is kibírják élelem és víz nélkül – habár, ha úgy hozza a kannibalizmus sem áll távol a természetüktől. Érdekes, hogy ők viszont nagyszerű csemegék a baglyok számára. Mérgük rendkívül erős, végezhetnek az emberrel is, de ha felhasználja az összeset, kb. három hétre van szüksége, hogy újra termelje őket. Nem minden skorpió csípése halálos, de a biztonság kedvéért mégis jobb ha távolságot tartunk tőlük. TIPP: minél kisebbek az ollói annál erősebb a mérge!

Kígyók

A Kígyók fejezet két toplistás ragadozót, a kobrát és az óriáskígyót mutatja be. A kobra jellegzetes csuklyájáról, és szemszerű álcázó pikkelyeiről is híres. A leghosszabb mérgeskígyó faj (3,5-5 m), igen mozgékony, kiválóak a szaglószervei, műszerpontosságú a nyelve és nagyszerűen lát sötétben. Villámgyorsan támad, egy harapással leteríthet akár egy elefántot is – vagy akár 10-15 embert! Zsákmányukat egészben nyelik le, ami aztán hónapokra is elegendő. Legfőbb ellenségei a mongúzok, mert azok immunisak a kígyók mérgére, így gond nélkül táplálkozhatnak a kobrákkal is. Még a mérgeskígyók a mérgükkel ölnek, az óriáskígyók rendkívüli izomzatukkal roppantják össze áldozatukat. Hosszúságuk a 4 métert is elérheti, súlyuk a 30 kg-ot, és a kifejlett egyedek képesek a saját méretüknél jóval nagyobb zsákmány elejtésére.

Ádáz fenevadak

Az elefánt a ma élő legnagyobb szárazföldi emlősállat, hossza 7 méter, súlya 7-10 000 kg is lehet. Futni nem tudnak, de 18 km/h sebességgel gyalogolnak, gyorsan. Lábukon ujjak, azok végén kis paták találhatók, ormányukban pedig 40 000 izom van. Családszeretők és védelmezők, matriarcha csordában élnek. Ezek a nagyszerű állatok azért kerültek a veszélyes fajok ranglistájába, mert évente kb. 300 ember haláláért felelősek. A jegesmedvék egyik legizgibb különlegessége, hogy a szőrszálai nem fehérek, hanem valójában átlátszóak. Ráadásul a szőrök belsejében levegővel teli üregek vannak, így bundájuk még hatékonyabban védi őket a hideg ellen. Dús szőrzetük mellett, a fülük és farkuk kicsi, hogy minél kevesebb hőt veszítsenek. Szaglásuk viszont annyira kifinomult, hogy 10 km-ről is képesek érzékelni a zsákmányukat. Kiválóan közlekednek a jégen, jó úszók, lemerülnek akár 10 méter mélyre is, ha szükséges. Különféle zsákmányaikat kifinomult támadó technikával vadásszák le, attól függően, hogy vízben, szárazföldön, vagy a lékeknél teperhetik-e le. Félelmetes ragadozó a barnamedve is, aminek akár 675 kg-ot is elérhet a testtömege. Kiváló szaglásuk, nagyszerű látásuk, éles karmaik, félelmetes állkapcsuk és éles fogaik teszik azzá őket. Mindenevők, szeretik a növényeket, jó halászok, és kedvenc csemegéjük a lépesméz.

Barna medve

A gorilla növényevő, de nem tanácsos szembeszállni vele, karjait több mint két méterre tudja kitárni, és ereje felér 4-8 emberével. Nagyon intelligens lények, amik az emberhez hasonlóan képesek az érzelmeik kifejezésére. Ahogy mi, ők is képesek érezni szeretetet, gyűlöletet, félelemet, boldogságot, nagylelkűséget, büszkeséget, szégyent, empátiát és irigységet is. Könnyek nélkül ugyan, de képesek sírni is, sőt nevetni is tudnak! A farkas az állhatatos fenevadak egyike, ami kitartóan üldözi, és fáradhatatlanul hajszolja kiszemelt áldozatát egészen addig, míg nem végez vele. Szaglása kb. százszor érzékenyebb, mint az emberé, jól lát éjszaka, de jól kihasználja a telihold fényét is. Kisebb testű rokonaik, a prérifarkasok Észak-Amerikában élnek, és méretüknek köszönhetően futva elérhetik a 60 km/h sebességet. A farkasokhoz hasonlóan ha párt találnak, egész életükben vele maradnak. A prérifarkasok viszont mindenevők, ősszel és télen főként növényekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak. Kifinomultak az érzékszerveik, de van két gyenge pontjuk is: annyira mélyen alszanak, hogy könnyű meglepni őket. A másik, hogy menekülés közben gyakran hátranéznek, hogy felmérjék az ellenséget (de cukik), és így elvesztik előnyüket. A komodói sárkány a legnagyobb gyíkféle, méretéből adódóan csúcsragadozónak számít az élőhelyén. De ezek a gyíkok éppoly híresek méretükről, mint nyálukról, amely kb. ötvenféle baktériumot – köztük 7 vérmérgezést okozót – tartalmaz. Kedvelik az elhullott tetemeket, de vadásznak is. Techinkájuk abból áll, hogy megharapják az áldozatot, majd hagyják elmenekülni és addig követik a szagnyomait, amíg az el nem pusztul. Megtehetik, hiszen akár egy hónapot is kibírnak táplálkozás nélkül. A húst nem rágják, hanem tépik, hallásuk nem túl jó, de 6 km távolságból is képesek szagokat érzékelni.

Végezetül, és bizony nem utolsó sorban egy apró ellenség, a szúnyog zárja a ragadozók sorát. Hihetetlen, de ez az állat öli meg évente a legtöbb (2,4 milió!) embert, mivel súlyos betegségeket terjeszt. Azt biztosan tudod, hogy csak a nőstények vérszívók, de azzal is tisztában vagy, hogy miért? Nos nem táplálékszerzés miatt, mint gondolnánk, hiszen ők is gyümölcsnektárt esznek, hanem mert a peterakáshoz szükségük van a vérben található proteinre. Ezzel meg is válaszolom a cikk elején feltett kérdésemet: igen, a legtöbb ember haláláért a szúnyog felel. Kíváncsi vagy a teljes toplistára? Nos, azt most nem árulhatom el, de ezt, és sok más érdekességet megtalálsz A ragadozók csodás világa című ismeretterjesztő könyvben. 

A KIADÓ SZINOPSZISA

A természetben a túlélés az állatok legnagyobb feladata. Sok állat válik a ragadozók prédájává, de a ragadozóknak muszáj vadászniuk, hogy ne haljanak éhen. Ha az élet vagy a halál forog kockán, akkor a vadász és az áldozat is nagyon veszélyessé válik. Ebből a könyvből megtudhatod, milyen pillanatot választ a leopárd a támadásra, hány foga van a fehér cápának, mi a krokodil legnagyobb ellensége, vagy hogyan védekezik az elefánt, amikor veszélyt érez. Ismerd meg az állatvilágot és a természetet, ahol minden a túlélésről szól.

A sorozat másik újdonságáról írt összefoglalónkat itt tudod elolvasni: A furcsa állatok csodás világa

Ajánljuk továbbá Pedro Alcalde: Az állatvilág zenészeiQuim Tomás: Az állatvilág utazói , valamint Pavla Hanácková: Miért röhög a hiéna? – Tévhitek és hiedelmek az állatok világában című ismeretterjesztő albumokat is. Érdemes továbbá felkeresned a Fedezd fel a környezeted! élménygyűjtő albumról írt ajánlónkat is!

Böngészd át a legjobb víziállatos-, valamint dinoszauruszos kiadványokról szóló összeállításunkat is! 

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen írásunkról sem. 

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató