100 Montessori fejlesztő gyakorlat 15 hónapos kortól

A Móra Könyvkiadó 2012-ben indította útjára „Móra családi iránytű” című sorozatát. A szülőknek szóló könyvekben, Maria Montessori pedagógiáján alapuló nevelési kérdésekkel is foglalkoznak. A sorozat első kötete 60 Montessori fejlesztő gyakorlat kisbabáknak címmel jelent meg. Ezt követte Éve Herrmann könyve, amely a 1,5-3 éves gyermeket nevelő szülőknek nyújt hasznos gyakorlati tanácsokat.

100 Montessori fejlesztő gyakorlat 15 hónapos kortól

 

Szerző: Éve Herrmann

Kiadó: Móra Könyvkiadó (2018)

ISBN: 978-963-486-076-1

Korosztály: szülőknek

 

 

 

Maria Montessori nevét valószínűleg mindenki ismeri. Ő volt Olaszország első női orvosa, de mégis pedagógiai rendszerével vonult be a világ neveléstörténelmébe. Pedagógiájának a lényege, hogy a gyermeket teljes értékű embernek tekinti. Szerinte minden gyermekben él a cselekvési vágy, és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. Hat éves korig mindent magába szív a gyermek, ami körülveszi.

A tevékenységbe való beavatkozás mindig fék,

amely megtöri az önkifejezés belső lendületét.

Maria Montessori

Az általa kifejlesztett, ma már klasszikusnak mondható Montessori eszközöket, nevelési hitvallását számos egyéb, nem Montessori intézményben is átvették (például: gyermekek méretéhez igazodó bútorok, nyitott polcok, önállóság támogatása). Hogy miért pont ezt a pedagógia módszert válasszuk, azt nagyszerűen fogalmazza meg a könyv szerzője:

Szülőként magam is a tiszteletet, az odafigyelést, az önbizalmat és a tanulási vágyat akartam alapvető értékként a gyermekeimnek adni. Ehhez a Montessori-módszer mutatta meg az utat.

Lássuk akkor, hogy milyen gyakorlati tanácsokkal lát el minket Éve Herrmann, és hogyan tudjuk ezeket használni a hétköznapi életben. 

A gyermek támogatása az első felfedezések időszakában

12-15 hónapos kora körül a gyermek szeretne részt venni a családi életben, és elkezdi utánozni a körülette lélőket. Követendő példának látja a szülőt, utánozza minden mozdulatát. A játékok ebben a korszakban kevésbé érdeklik, a tapasztalásé a főszerep. Adjunk alkalmat arra, hogy egyedül is megcsinálhasson dolgokat, hogy felfedezze saját magát, azáltal, hogy egyedül fésülködik, fogat mos vagy éppen öltözködik.

 A gyermek, aki képes önmagáról gondoskodni, derűs lesz,

és nem érzi szükségét, hogy önállósági igénye elismeréséért harcoljon.

Ebben a korszakban, nagyon fontos, hogy az önállósodási vágyát elfogadjuk. Hagyjuk, hogy amit egyedül is meg tud csinálni, próbálja is meg. A feladatok sikere az együttműködésen múlik, támogatnunk kell őt. Érdemes a lakást is úgy átrendezni, hogy a gyerek minél több mindent meg tudjon csinálni egyedül. Szánjunk időt arra, hogy a napi újdonságok beépüljenek a hétköznapokba. A lakás átrendezése az első lépés. Akkor tudjuk meg, hogy mit képes egyedül megtenni, ha hagyjuk, hogy egyedül tegye meg.

A gyermek tehát dönt, és képes annak megfelelően cselekedni. Talpraesett és felelős egyénként nő fel, aki tudja, hogy a szülei bíznak benne. Ezek az érzések szilárd alapot nyújtanak a felnőttélethez.

A kisdednek szüksége van a napi megszokott rutinra, így lassan fokozatosan kell változtatni a lakáson. Például egy fellépőn egyedül tud fogat mosni, egy elérhető polcon lehet törlő kendő vagy szivacs, amit az adott helyzetben használni tud. Az önálló öltözködés kialakításához igyekezzünk olyan ruhadarabokat választani, amik megfelelnek a képességeinek. Lehet ez tépőzáras cipő, gumis nadrág, bebújós felső, ami megkönnyíti az öltözködést. Érdemes a ruhákat is olyan rendszer szerint kialakítani a szekrényben, amit a gyerek könnyen elér. Fontos, hogy választhasson a ruhái közül, és megtanulja rendben tartani azokat. Az öltözködés egyben nagyszerű alkalom arra is, hogy beszélgessünk, a szókincsét bővítsük: mellény, harisnya, kardigán…stb szavakkal. A tevékenység közben gyakorolhatja a cipzár húzást, a gombolkozást is. Készíthetünk neki „öltözőkeretet” , amellyel önállóan gyakorolhat. Annyiszor kezdi újra, ahányszor csak szeretné.

Nem az a cél, hogy rögtön együttműködő legyen, hanem az hogy alkalma legyen elkezdeni az együttműködést, amikor kedvet érez hozzá.

A testápolási szokások kialakításánál is legyünk körültekintőek. A kézmosást imádják a gyerekek. Első alkalommal szánjunk rá időt, hogy megmutassuk, hogyan kell aprólékosan megmosni az ujjakat, kézfejet. Tisztálkodásnál, olyan helyre tegyük a szükséges eszközöket, ahol könnyen eléri. Figyeljünk oda az apró részletekre. Könnyen elérhető helyre készítsük oda a fésűt, fogkefét, poharat, fogkrémet… 12-18 hónap közötti időszak legjobb a szobatisztaság kialakítására, amely szülői fegyelmet és előkészítést igényel.

Ez lesz az első nagy, nevelő célzatú együttműködési feladat gyermek és felnőtt között. 

A másfél éves kicsi nagyon fogékony arra, hogy levegye a pelust magáról és akár ki is dobja a kukába. Fontos, hogy a gyermek rendszeres időközönként legyen leültetve a bilire. Amikor a tanulás elkezdődik, szülőként kitartónak kell lennünk, így a gyermek nappal gyorsan szobatisztává válhat. A napirend kialakítása mellett az is nagyon fontos, hogy rend legyen a lakásban, mert ezáltal megtanulja a gyermek, hogy hogyan tartsa rendben a környezetét. A gyerek fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy rend legyen, hiszen a rend fogalma az első két évben alakul ki. A túlzsúfolt szoba, a rendetlen környezetet elnyomja a felfedező készséget.

A kisgyerek az őt körülvevő rend alapján alkot magában képet, és ez alapján rendezi el a fejében a dolgokat.

18 hónapos kora körül már részt tud venni a házimunkában is, hiszen ekkor már apróbb munkálatokba – portörlés, zoknipárosítás, evőeszközök szétválogatása – be lehet vonni. A rendszerezést nagyon szereti, örülni fog, ha ilyen tevékenysége be tud kapcsolódni. A teregetéssel fejlődik a finommotorikus készsége is. Ebben a korszakban döntő szerepe van az utánzásnak. Figyeljünk arra, hogy mozdulataink lassúak, és pontosak legyenek. A konyhában, ha van saját kis asztala, meg tud teríteni. Meg tudja kenni a kenyeret, vagy el tud vágni könnyen szeletelhető gyümölcsöket. Fontos, hogy megtanulja, hogy minden eszközt kérjen el, mielőtt bármihez nyúl. Fontos az is, hogy a munkafázisok balról jobbra történjenek, ami az írás és az olvasás iránya lesz. Részt tud venni a mosogatásban, a töltögetésben. A közös főzés is jó móka lehet a számára. Biztassuk, hogy a munkafolyamatokat végigcsinálja, hiszen ezzel erősítjük az akaraterejét, kitartását és a türelmét is.

Fontos szerep jut a készségfejlesztésnek

A kis felfedező számára kétéves kortól nagyon fontos, hogy megtanulja a színeket, az alakokat, osztályozást és a válogatást. Tapintás alapján felismerjen tárgyakat, hallás után hangokat. Természetesen mindezt játékos formában. A könyv erre számos megoldást kínál.

Az érzékszervek a külvilág „megragadására” szolgáló szervek, melyek nélkülözhetetlenek a megértés szempontjából.

M. Montessori

A Montessori pedagógia nagyon fontosnak tartja a kézügyesség fejlesztését is. Hiszen a gyermek a körülötte lévő világról így tud ismereteket szerezni. A figyelem fejlesztését segítik a gyöngyfűzés, a töltögető játékok, a matrjoska babák, kirakósok. A játékszerek kiválasztásánál mindig törekedjünk arra, hogy olyan játékot válasszunk, ahol arra is van lehetőség, hogy több tevékenységre is használható például a kézügyesség, megfigyelő képesség vagy éppen a döntéshozás. Az építőjátékokat részesítsük előnyben, hiszen ezek a képzeletet is fejlesztik.

Játék közben fejlődik a beszédkészség is, hiszen ha a gyermek valódi tárgyakat vesz kézbe, figyeli, megszagolja és megtapintja, ehhez tudja majd a szavakat hozzákapcsolni. Mielőtt kimondaná a szavakat, már érti és rögzíti magában mindazt, amit hall. Szülőként igyekezzünk pontosan kifejezni magunkat, így a szókincse is bővül. A könyvek is nagyszerűen segítik a beszédtanulást. Figyeljünk oda, hogy megfelelő könyvet válasszunk, ne legyen túl rikító, mert az a könyv, amelyik túl sok ingert ad, megnehezíti a koncentrálást. Nagyon fontos, hogy 15-18 hónapos kora körül nagyon sokat olvassunk, mert ez is segíti a beszédtanulást. Rendkívül hatékonyak a szótanuló kártyák is.

A Maria Montessori gondolkodásmód a gyermek tiszteletén alapul, ezért rendkívül nagy jelentőséget biztosít a kreativitásnak. Ahhoz, hogy a gyerek belépjen a művészet világába, először meg kell ismernie az alapokat, hogy hogyan kell használni a különböző eszközöket, és meg kell ismerkednie a különböző technikákkal is. Ehhez szabadságra van szükség. Engedjük, hogy ő beszéljen, ő mesélje el, mit készítettet, vagy éppen mit ábrázol a kép. Fontos, hogy biztassuk és bízzunk benne. Ha a gyerek rajzol, nem szabad beleavatkozni! 15-16 hónapos gyereket már meg lehet ismertetni a festéssel. Először egy színnel kezdjük, azután hagyjuk, hogy alapszínekből ő kísérletezze ki a kevert színeket. Kétéves kortól már érdekelheti az olló, mutassuk meg neki hogyan működik, azután hagyjuk, hogy egy papírcsíkot egyedül próbáljon meg felvágni. Ha ügyesen bánik az ollóval, készíthetünk ragasztott papírképeket is. A ragasztással fejlődik a finommotrika és a kreativitás. Ne felejtsük el, hogy ne avatkozzunk bele! A gyurmázás, az agyagozás, sóliszt gyurma a fantázia fejlődését segíti. Mi csak arról gondoskodjunk, hogy a gyermeknek megfelelő eszközei legyenek, hagyjuk, hogy szabadon alkothasson. Gyúrni, mintázni nagy öröm a gyereknek!

Születéstől hároméves korig kialakul az akaratlagos, összehangolt mozgás. Már feláll és biztonságosan jár, így szükség van olyan mozgásra, ami az egész izomzatát megmozgatja. Ez a „maximális erőkifejtés„ időszaka. Szeret nehéz tárgyakat cipelni. Adhatunk neki kosarat, amiben mindenféle dolgokat szállíthat. A tánc segítségével vidám légkört teremthetünk, levezethetjük a fölösleges feszültséget. A gyerek természetes szükséglete a mozgás. Éreznie kell, hogy működik a teste, az egyensúlyérzéke. Álljunk ellen annak, hogy mindig segíteni szeretnénk.

Ha hagyjuk mozogni és kísérletezni, kitartóvá is válik.

A gyerekek szeretnek kint lenni a szabadban, hagyjuk, hogy felfedezze a természet szépségét. Hiszen mindent játékká lehet alakítani, csak rajtuk múlik. Figyeljük meg a felhők vonulását, milyen az esőben szaladgálni, eső után a pocsolyába ugrálni…Töltsünk sok időt a szabadban!

A kisgyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra hagyjuk, hanem, hogy segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet… Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről…. Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezzen.

M. Montessori

A könyv egy nagyon jól használható kézikönyv, amely segít a napi rutin kialakításában, azáltal, hogy ellát minket útmutatásokkal, hogy hogyan tudjuk gyermekünket egyszerű, mindennapi eszközökkel fejleszteni. Szívből ajánlom minden kisgyermekes szülőnek, aki szeretné még hatékonyabban fejleszti a kis felfedezőjét.

A KIADÓ SZINOPSZISA

A gyermekközpontú szemlélet elterjedése a köztudatban nagyon nagy részben a jeles olasz orvos-pedagógusnak köszönhető. A róla elnevezett pedagógia alapelve a gyermek tisztelete. Kiindulópontja, melyre egész módszere épül, az a természetes érdeklődés, amely már az újszülöttet is jellemzi. Ennélfogva a nevelés során az a felnőtt legfőbb feladata, hogy ennek feltételeit a lehető legteljesebben biztosítsa. Fontos, hogy a gyermek mindent maga végezzen, ami fejlődését elősegíti, s a tapasztalat segítse tudása létrejöttét. A Montessori-pedagógia nem a tekintélyre alapozza a nevelői hatást, mert azt nem tekinti hatékonynak, hanem ötletes fejlesztő módszerekre. Ehhez motiváló, az érzékszervi fejlődést kreatívan támogató játékos eszközöket dolgoztak ki a gyermeket számára, és olyan módon építették fel a környezetét, hogy az mindenben a gyermek sajátosságaihoz igazodjon.
Éve Herrmann a Montessori-pedagógia képviselője. Könyvében a gyermekek életkori sajátosságai alapján, tematikusan rendszerezi azokat a tevékenységeket és eszközöket, amelyek mai viszonyaink között is érvényesen támogatják a gyermekek fejlődést.

Ajánljuk továbbá a Gyereknevelés dán módra, valamint a Játék dán módra: hogyan neveljünk kiegyensúlyozott és boldog gyerekeket? című írásunkat. Érdekelhet még: Buddhizmus anyáknak: harmóniában önmagunkkal és gyermekünkkel

Iratkozz fel YouTube-csatornánkra, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen bejegyzésünkről sem. 

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató