Dániel András: Kuflik a föld alatt

Zödön, Hilda, Fityirc, Pofánka, Titusz, Valér, na meg Bélabá újra akcióban! Először nagyon, aztán nagyon nem, ami végül csak áthajlik igenbe, de azt a történetet mi már nem ismerhetjük meg. Felcsigáztalak? Nem… Azért csak olvass tovább, mert itt minden kiderül szépen. A dolog most is egy ártatlan gondolattal kezdődött… 

 

Kuflik a föld alatt

 

Szerző, illusztrátor: Dániel András

Kiadó: Pozsonyi Pagony (2019)

ISBN: 978-963-410-443-8

Korosztály: 3-6

 

Hilda egy nap arra ébredt, hogy hernyótökmagot kell ültetnie. Úgy, ahogy annak a rendes módja van: pontosan húsz nyúlláb melyre. Zödön készségesen segít neki gödröt ásni, és ásott, és ásott, és ásott a kijelölt helyen, mígnem egy nagy puffanással a manótevék éléskamrájában nem találta magát. A manótevék, ahogy a nevükből is következik, a manók és a tevék egzotikus keverékei. Nagy füleik és hosszú orruk mellé legtöbbjüknek manósapka is dukál. Ja igen, és az elmaradhatatlan, két klasszikus tevepúp a hátuk közepére. A manók tevetestük ellenére két lábon masíroznak, és nagyon jól érzik magukat a Fenti Füvek, vagy ahogy mi ismerjük, az elhagyatott rét alatt, jó húsz nyúlláb mélyen…

A földfelszínre visszatérve, a kuflik ijedten konstatálták, hogy legzöldebb társuk eltűnt a mélyben. Némi sopánkodás és kisebb hezitálás után úgy döntenek, hogy mindannyian beugranak a gödörbe, Zödön megmentésére.

Kitől? – kérdezte a kabátját porolgatva Kleofárd. Valaki bántani akarja?

Az ijedtséget öröm, ismerkedés, és föld alatti kirándulás váltja fel Kleofárd, a készséges tevemanó idegenvezetésével. A tevemanók birodalmában ugyanis nemcsak kufli-járta éléskamra, hanem strand, szupi büfé, csúszda és ruglipálya (tuti nem találod ki, mi az) is található. A világításról pedig foszforeszkáló gömbkukacok gondoskodnak, ami elég hangulatosnak tűnik a könyvből nézve. 

Mindez szép és jó, na de hogyan jutnak vissza kedvenc kupacukra a pattogó hetek? És elültetik valaha is a hernyótökmagokat? A Kuflik a föld alatt egy újabb nagyszerű kufli-rulez a szerzőtől megszokott vágtázó humorral fűszerezve. A kötet második meséje pedig…., nos a Mi újság, kuflik? ezúttal a megszokottnál is abszurdabbra sikeredett, úgyhogy leginkább edzett kufli-fanatikusoknak ajánljuk. De nekik nagyon. Ez a rész is egy ártatlan gondolattal indult (volna)… Na de kezdjük az elején. Tombolt a tél az elhagyatott réten. Ilyenkor egyesek téli álmot alszanak, mások ébren vannak és bebújnak az odújukba, vagy elutaznak melegebb vidékekre…

De közülük egyesek, mint a hócsigák, a hógiliszták és a hómenyétek nem látszanak, mert ők maguk is fehérek, mint a hó.

És a kuflik? Hát a kuflik ebben a történetben sosem látott cuki (tudom, nincs cukizás!) sapkában és sálban unatkoznak. De persze minden mesében történnie kell valaminek, így nekik is támadt egy ragyogó ötletük: jégcsapgyűjtő versenyt rendeznek! Nagyszerű! Vagy nem? Mert mielőtt szétszélednének a gyűjtögetésre, szöget üt a fejükbe a mohamanyis beszélő fatuskó megjegyzése.

Csak szólok, hogy akárhányszor elindultok itthonról, mindig történik veletek valami kellemetlenség!

Nos, ami ezután következik, arra nincs sok magyarázat, kérem. Ettől a résztől dőlni látszik ugyanis a tény, hogy minden mesében történnie kell valaminek. Valami tanulságosnak, ha lehet. A kuflik ugyanis eldöntik, hogy kipróbálják, milyen az, ha nem csinálnak semmit. Akkor nem is történhet velük semmi baj ugye. Innen hat eszement oldal múlva elhangzik a startlövés, azaz a cickánycucc, amikortól elkezdődhet végre a kuflik nagybetűs semmittevése.

Hogy aztán újabb öt átkuncogott oldal után a kuflik úgy döntsenek, unatkozásból ennyi elég is lesz. Végül nagy lelkesen elindulnak, hogy… nos, kár, hogy több oldal már nem fért bele ebbe a könyvbe… 

Aki szereti Dániel András sikersorozatát, az ebben a kötetben sem fog csalódni. A történet abszurd és humoros, az illusztráció pazar továbbra is. A fő szálak mellett pedig ezúttal is külön életet élnek az annyira imádni való kikacsintós részletek. A kislányom azóta is ilyeneken kuncog, hogy de hát csigák nem mondják azt, hogy kukorikú! Ők azt mondják hogy: _______. Hát talán igaza van, de nem az elhagyatott réten…

A KIADÓ SZINOPSZISA

Ki gondolta volna, hogy az elhagyatott réten még a föld alatt is izgalmas dolgokat lehet találni? Zödön épp a hernyótökmagok elültetésében segít Hildának, és olyan mély gödröt ás, hogy egyszer csak beszakad, és egy föld alatti lakban megismerkedik a manótevékkel… Aztán egy téli napon Bélabá talál egy felfordítós kulcsot. Ja nem, az egy másik mese. Akkor a kuflik eltévednek a hóban. Ja nem, az is egy másik mese! Hilda felpróbál egy varázsgombakalapot. Nem! Ez is másik könyvben van! De hát akkor…? Lehetséges volna, hogy ebben a történetben a kulfik… nem csinálnak semmit?! Kövesd a kuflikat a föld alá, aztán olvasd el a mesét, amiben nem történik semmi!

A sorozat további kötetei: Egy kupac kufli, A kuflik és a nagy eső, Szerintem mindenki legyen kufli, Jó éjszakát kuflik, Kuflik a hóban, A kuflik és a mohamanyi, Kuflik a láthatatlan réten, A világ első kuflizenekara, Tengerre, kuflik! Kuflik és a szélposta

A kuflik-sorozat bekerült a Foxbooks legjobb ovis mesesorozatai közé. Olvass tovább, ha kíváncsi vagy, hogy mit írtunk róla, és melyik mesekönyv lett még TOP 10-es. Szintén az óvodás korosztálynak ajánljuk a legnépszerűbb ovis mesekönyveket összefoglaló cikkünket, amiben többek között a Mesél az erdőről, Pettson és Finduszról, és a Marék Veronika mesél-sorozatról is olvashatsz.

Kövesd YouTube-csatornánkat, ahol további gyerekkönyves belapozókat találsz!

Ha tetszett bejegyzésünk, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le egyetlen bejegyzésünkről sem. 
90%
Nagyon jó

Újabb remek kuflik-kötet. Aki szereti a sorozatot, ebben sem fog csalódni.

  • Tartalom
  • Illusztráció
  • Élmény