Retro TOP 7: gyermekkorunk kedvencei

Ablak-zsiráf, Mazsola, Gőgös Gúnár Gedeon… Ezek a címek biztosan sokunkban nosztalgikus érzéseket indítanak meg. Eszünkbe jutnak a hideg téli esték, amikor a jó meleg szobában édesanyánk ölébe kuporodva hallgattuk a számunkra oly kedves történeteket, kincsként őrzött könyveink lapjairól. Hallhattunk meséket bátorságról, szeretetről, barátságról, arról, hogy a végén a gonosz mindig elnyeri méltó büntetését, és hogy a becsületesség és az őszinteség mindig jó dolgokat szül. Más volt még a világ akkor, de kedvenc könyveink örök értéket közvetítenek, így valóban kiállták az idők próbáját. Most elérkezettnek láttam az időt, hogy megismertessem kisfiammal az én gyerekkori kedvenc könyveimet. Nem voltam biztos benne, hogy az ő felgyorsult világában felkeltik az érdeklődését, de szerencsére tévedtem. Az pedig, hogy láthatom őt ezeket a meséket, mondókákat hallgatva – mintha csak saját magam látnám évtizedekkel ezelőttről – egyszerre megható és izgalmas is számomra. Lássuk akkor Retro top 7-es válogatásunkat a magyar gyermekirodalom klasszikusaiból!

 

Ablak-zsiráf

 

Szerző: Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes

Illusztrátor: Szecskó Ágnes, Szecskó Tamás

Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (2018)

Első kiadás: 1971

ISBN: 978-963-415-769-4

Korosztály: 6-10

 

Első könyvünk egy igazi alapmű, az eddig 42(!) kiadást megélt, mindenki számára valamilyen formában ismert Ablak-zsiráf. Első változata még 1971-ben látta meg a napvilágot, akkor épp zöldeskék borítóval, de az elmúlt majdnem 50 évben volt már piros és lila is. Most éppen kék. De nem is ez a lényeg. A lényeg, hogy majdnem fél évszázada nyújt sziklaszilárd támpontot a 6-10 éves korosztály ismeretének bővítéséhez. Sokszor megújult már a kezdetek óta, felújították, javították, hogy folyamatosan igazodjon a gyerekek egyre modernebb és korszerűbb ismeretterjesztéséhez. Ami persze azért is nagyon jó, mert a közös olvasgatáshoz nem a több évtizede beszerzett, már harcedzett példányunkat kell valahogy összeraknunk. Az eleddig legfrissebb, 2018-as kiadás több mint 1200 címszót tartalmaz életünk mindenféle területéről, alfabetikus sorrendben, kezdve az ábécé-től egészen a zsiráfig. Itt tehát egy lexikonról van szó. És nem is akármilyenről! A szavak magyarázata sokféle módon történik. Van, ahol példamondatok vannak az adott szóval: „Elfelejt: Klári óvodáskorában tudta József Attila „Altató” című versét. Most már csak az első sorokra emlékszik, a többit elfelejtette.” Vagy: „Álmos: Anna későn feküdt le, és korán kelt fel. Egész nap álmos volt, aludni szeretne.” Máshol, mint például az írásjelnél, felsorolással, megint máshol pedig matematikai műveleten keresztül pontosítja a kifejezést: 10+10+10+10+10+10+10=70. A magyarázatok mindig próbálnak a lehető legérthetőbbek lenni, a dolgok le vannak egyszerűsítve, de a könyv varázsát mégis ez adja meg. Semmi felesleges cicoma, a cél mindig az, hogy a gyerekek a lehető legjobban megértsék az adott kifejezést. Az illusztrációk bájosak és bár a mai kiadások már nem az eredeti illusztrátorok kézjegyeit viselik, azért mindenképpen próbáltak hűek maradni elődjeik munkáihoz. Az állatok, a hangszerek vagy a gyümölcsök, hogy csak néhányat említsünk, külön oldalt kaptak, hogy minél több fajtájuk bemutatásra kerülhessen. Az olyan szavak mint az internet vagy az SMS pedig már a legújabb kiadások sajátjai.

A könyvhöz az utóbbi években egy különálló sorozatot is elindított a kiadó. Az Ablak-zsiráf könyvek az adott témakör szavait tartalmazzák, kicsit modernebb grafikával (itt már maga Batman is feltűnik a denevér szó illusztrálására), de az eredeti mű lényegre törő stílusát követve. Eddig négy kötete jelent meg Állatok, Közlekedés, Kütyük és az online világ és Sport címmel. Minden részhez külön foglalkoztatófüzet is készült, hogy a témakör szavait a legkülönfélébb feladatokon át gyakorolhassuk gyermekeinkkel. 

A KIADÓ SZINOPSZISA

Mit jelent, és hogyan működik az e-mail? Milyen az európai fizetőeszköz, és mely államok használják? Miért hasznos a fogszabályzás? Számos új címszó és modern rajz korszerűsíti a kisiskolások számára nélkülözhetetlen lexikon legújabb, átdolgozott kiadását.

Az Ablak-zsiráf foglalkoztatókról ebben a bejegyzésünkben találsz bővebb információt.

 

Bóbita

 

Szerző: Weöres Sándor

Illusztrátor: Hincz Gyula

Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (2016)

Első kiadás: 1955

ISBN: 978-963-415-400-6

Korosztály: 3+

 

A Bóbita bátran állíthatjuk a magyar gyermeklíra egyik csúcspontja, kiemelkedő alkotás az elmúlt fél évszázad gyermekirodalmában. Weöres Sándor versei fülbemászóak, dallamosak, könnyen megjegyezhetőek. Ki ne hallotta volna gyerekkorában szüleitől a sorokat „Fut, robog a kicsi kocsi, Rajta ül a Haragosi, Din don diridongó…” vagy, „Éj-mélyből fölzengő, Csing-ling-ling-száncsengő…”? Én megszámlálhatatlanul sokszor, és ha becsukom a szemem még előttem a kép, ahogy anyukám néha viccesen, néha áhítattal, de mindig szeretetteljesen szavalja nekem e tökéletességükben páratlan verseket. Nos természetesen ez is mind Weöres Sándor, mint ahogy gyermekkorom egyik nagy-nagy kedvence a Bóbita is. Ismét nagyon hosszú időt kell visszanyúlnunk a mű első kiadásáig, egészen pontosan 63 évet, 1955-ig. Szüleim még pelenkát viselő kisgyerekek voltak, amikor először megjelent Weöres Sándor klasszikusa. Azóta pedig generációk nőttek fel rajta.


A könyv 51 verset tartalmaz, melyek nagy része mindannyiunk számára ismerős lehet. A Tündér (Bóbita verse), a Galagonya, Csiribiri vagy akár a Haragosi gyermekkorunk meghatározó darabjai, de a többi gyöngyszemmel is valahol, valamilyen formában már biztos találkozhattunk, ha máshol nem, egy-egy Halász Judit vagy Kaláka koncerten. A versek
csodálatos képeket tárnak elénk, hol viccesen: „Ma dühös a liba pék: csuda sok a potyadék, a perece nem elég, kenyere meg odaég.” (A liba pék) Hol óvóan: „Nádi csibe fészken hál. Kel a hajnal, ébred már: Várj te várj! Pihe még a szárny, a göröngyre hullnod kár!” (Nádi csibe). Hol szépségesen: „Ragyogó kékségen sötét piheszál: óriás magányban egy pacsirta száll” (Kánikula). Hol pedig szeretetteljesen: „Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék, nyári éjen, fehér holdsütésben elcsitulnék jó anyám ölében.” (Buba éneke) És ez csak néhány gyöngyszem a magyar nyelv sokszínűségét felvonultató kavalkádból.


Paripám csodaszép pejkó,
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át vágtat,
nem adom, ha ígérsz százat.
Amikor paripám ballag, odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
odanéz a nap is százszor. (Paripám csodaszép pejkó)

A Bóbita szép, és megkapó. Vidám és bánatos. Játékos és szertelen. Olyan, amilyennek nekünk is lennünk kell, életkortól függetlenül. És olyan, amivel a legtisztább formában adhatjuk át gyermekeinknek az irántuk érzett szeretetünket. 

A KIADÓ SZINOPSZISA

Nincs semminemű elfogultság abban, ha azt állítjuk, hogy a magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek, s ezért tartjuk ezt a kötetet folyton készenlétben, Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.

Kortárs felhozatalból pedig a legjobb verses lapozókról szóló összeállításunkat ajánljuk a legkisebbeknek.

 

Cini-cini muzsika 

Szerző: T. Aszódi Éva

Illusztrátor: Bálint Endre

Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (2015)

Első kiadás: 1969

ISBN: 978-963-119-925-3

Korosztály: 3+

 

 

T. Aszódi Éva óvodásoknak szóló versgyűjteménye egy rendkívül színes, szerteágazó és nagyon tartalmas összeállítás a 3-6 éves korosztály számára. Az előzőekhez hasonlóan itt is egy igazi klasszikusról van szó. A Cini-cini muzsika valamelyik kiadása (volt már jó sok, szám szerint 23) nagyon sokunk polcán ott található, még gyermekkorunkból megőrizve. A könyv három részre tagolódik. Az első a 3-4 éves korosztályt szólítja meg, olyan szerzőkön keresztül mint József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Móricz Zsigmond vagy Szabó Lőrinc, hogy csak párat említsünk. A felsorolás azonban sokkal de sokkal hosszabb kellene legyen, mert a fantasztikus szerzők sora szinte végeláthatatlan. Van itt Török és a tehenek, Kóc, kóc, Cifra palota vagy Ha a világ rigó lenne. A jól ismert írókon, költőkön túl számos magyar népköltést is belevettek, olyan ismertebbeket mint a Csigabiga, gyere ki, Kiment a ház az ablakon vagy akár a címadó Cini-cini muzsika. Az illusztrációk bár jobbára fekete-fehérek, mégis nagyon jól illenek a tartalomhoz. Néhol viccesek, mint mondjuk az egymással táncra perdülő szamár és kecske, Vidor Miklós Bolond-bál című mondókájához fűzve. Máskor kicsit elgondolkodtatóak, mint a hatalmas lángok szegény csigabiga égő háza tetején. Megint máskor pedig végtelenül egyszerűek, mint az egyszál faló Károlyi Amy Hívjad a… mondókájánál.
A második fejezet a 4-5 évesekhez szól, Gazdag Erzsi, Tabay Ede, Babits Mihály és még sok más méltán elismert szerző tollából. József Attila
Altatója vagy Petőfi Sándor Anyám tyúkja mellet olyan pompás mondókákat is olvashatunk mint a Bála-bál Lackfi Jánostól, vagy a Sárkánybánat Varga Katalintól. Az első fejezethez képest hosszabb mondókák is bekerültek ebbe a részbe, de itt is találunk rövidebb versikéket is mint a Bicebóca Kiss Benedektől. Végül a könyv befejező fejezetébe az 5-6 éveseknek szóló versikék kerültek, ahol már Beney Zsuzsa, Ady Endre és Radnóti Miklós művei is feltűnnek.

A könyv végén T. Aszódi Anna néhány oldalon leírja, hogy mitől is varázslat a költészet, hogy miért fontos küldetés, hogy a gyermekek mielőbbi megismerkedjenek vele, és egy nagyon találó hasonlatot is alkot költő és gyermek rokonságára. A kiadványt országszerte rengeteg óvodában használják akár a mindennapi játékok alapjaiként, akár a gyermekek első verstanulásához. Kisfiam óvodájába is vittünk egy példányt, hatalmas sikert aratott a kicsik körében és ő azóta már több, a könyvben szereplő mondókát, verset kívülről tud. Ajánljuk ezért mindazoknak akik szeretnék játékosan fejleszteni gyermekük szókincsét, látni őket, ahogy büszkén szavalják a megtanult sorokat vagy egyszerűen csak szeretnének egy kicsit nosztalgiázni.

A KIADÓ SZINOPSZISA

A gyerekek különösen fogékonyak a költészet iránt. A bölcsődalok, ringatók jelentik az első találkozást a verssel, és ez az élmény sokáig kíséri őket. Tőlünk, felnőttektől függ, hogy mivel gyarapítjuk ismereteiket, milyen hatásokat gyakorolunk érzékeny, fogékony belső világukra. Antológiánkban azokat a verseket olvashatjuk, amelyek az óvodai nevelés alapját képezik, és korszerű versízlésre vezetik a legkisebbeket. Ebben a közel négyszáz versben megtalálják a szülők és az óvónők a magyar klasszikus költészet legszebb ismert darabjait. A témaköröket úgy alakította a kötet válogatója, T. Aszódi Éva, hogy azok egyformán nyújtsanak lehetőséget óvodai beszélgetésekre, ünnepen szavalható versek kiválasztására és a meghitt családi olvasgatásokra is.

Ha a verses meséket is szereted, ajánljuk Axel Scheffler lapozóit, továbbá bele tudsz nézni Harcos Bálint Boszorkánycicájába, ha erre a bejegyzésre kattintasz.

 

Mazsola

 

Szerző: Bálint Ágnes

Kiadó: Holnap Kiadó (2017)

Első kiadás: 1965

ISBN: 978-963-349-103-4

Korosztály: 3-6

 

 

Mazsola eredetileg bábfigura volt, amit Bálint Ágnes 1963-ban keltett életre a Magyar Televízió számára. Két és fél éven át hatalmas sikerrel vetítették a kis zöld malacka, Manócska, Egérke, Varjú bácsi, Fülöpke, és a később csatlakozott Tádé kalandjait. Két évvel később már nyomtatott formában is megjelent és azóta már sok generáció ifjúságának a nagy kedvence lett. A könyv tíz fejezeten át meséli Mazsola kalandjait, melyeket Bródy Vera bábfigurái és illusztrációi keltenek életre.

Az egész ott kezdődött, hogy Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja, elvesztette az alkalmi lakhelyének számító kalapot, amit pedig még házszámtáblával is ellátott. Vagyis nem elvesztette, hanem az októberi szél tovafújta a Futrinka utca végéből, egészen ki a mezőre. Manófalvi azonban nem sokáig teketóriázott, rögtön szerzett magának új házat, egy sütőtököt. Az egyik hideg téli estén azonban valaki, hatalmas csámcsogások közepette, berágta magát hozzá. Ez a valaki egy induri-pinduri zöld kismalac volt, és ezzel kezdetét vette kettejük szeretetteljes közös kalandja.

Mazsola (ahogy Manófalvi Manó már megismerkedésük estéjén elnevezte a jövevényt) beköltözött hát a töklakba és életet vitt házigazdája néha igencsak unalmas hétköznapjaiba. De még milyen életet! Tette, amit egy malacgyereknek tennie kell. Játszott (sokat), evett (na azt még többet) és folyamatosan kikövetelte házigazdája kizárólagos figyelmét. Ez így ismerős, nem..? Néha voltak vitáik, mondjuk azon, hogy még egy malackának is meg kell fürdenie, még akkor is ha ez tőle igencsak távol is áll. Voltak közös játékok a Manócska által készített zöldség-állatkerttel. Mazsola új barátokra is szert tett Fülöpke a nyúlfiú és Egérke az egérkislány személyében. Kalandjai során és Manófalvi Manó végtelenül szeretetteljes meséi nyomán sokat tanult barátságról, kitartásról, hiúságról, bátorságról és még sok más fontos tulajdonságról. Megtanulja, hogy csúfolódni nem szép dolog, viszont az őszinteség mindig elnyeri méltó jutalmát. Mindezek nagyon bájos történetek mögé bújtatva, sohasem éreztetve a mese tanító jellegét. A kisfiam is sokkal inkább megérti és átérzi a felmerülő problémákat mint más direktebben oktató meséknél, és az esetek nagy részében tényleg megérti a történetek igazi mondanivalóját. Mert az a pici zöld malacka akár ő is lehetne, vagy bármelyik játszótársa. Manófalvi Manó pedig mi vagyunk, ahogy szeretjük, oltalmazzuk és próbáljuk a helyes útra terelni gyermekeinket. Bálint Ágnes klasszikusa érzelemdús, bájos, fordulatos és nagyon hatásos. Kötelező darab minden gyerekkönyvespolcon.

A KIADÓ SZINOPSZISA

Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csámcsogást hallott kintről. Egy induri-pinduri malac rágta a házat. Ugye ti már tudjátok, ki volt ez az induri-pinduri kismalac? Hát Mazsola! Aki persze ott is maradt mindjárt a kis tökházban, és ha meghallgatjátok a mesét, megtudhatjátok, mi minden történt Mazsolával, aki még a tévében is szerepelt. Bálint Ágnes humoros, vidám meséjét Bródy Vera bábfigurái teszik még vonzóbbá minden gyerek számára.

 

Gőgös Gúnár Gedeon

Szerző: Varga Katalin

Illusztrátor: K. Lukáts Kató

Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (2017)

Első kiadás: 1962

ISBN: 978-963-415-770-0

Korosztály: 6-10

 

 

A Gőgös Gúnár Gedeon az egyik legklasszikusabb, legszélesebb körben használt kiadvány a magyar gyermekirodalom történetében. Varga Katalin aranyos meséi és mondókái igazán túlélték az idők próbáját, a mai napig örömöt szerezhetnek minden gyermek számára. A könyv azonban sokkal többről szól, mint a mindennapos szórakoztatás, hiszen igazi segédanyag is a kicsik olvasástanulásához. A szövegben például külön színnel, vastagon ki vannak emelve azok a betűk, amelyeknek a helyesírására és kiejtésére oda kell figyelniük a gyerekeknek. 

Szeretjük nagyon a Víz, víz, víz és a Süt a mama… kezdetű versikéket, mert viccesek, és mert nagyon jól lehet bennük nyomatékosítani az adott mással- és magánhangzó párokat az olvasűs során. A barna teve baktatott… című mondókában pedig néhol az egyszerűbb szavak helyén csak az adott szó ábráját láthatjuk, ezzel még érdekesebbé téve a közös olvasást. A mesék rövidek, pont annyira, hogy ne lankadhasson a figyelem közben és tanulságosak is, hogy azért persze mindig tanulhassunk belőlük valami fontosat az élet dolgairól. K. Lukáts Kató illusztrációi kiválóan illenek a könyv hangulatához, színesek, vidámak, aranyosak, egy-egy képpel tökéletesen leírják a mese vagy mondóka hangulatát. Rengeteg nszeretnivaló állat tűnik fel a történetek folyamán, kedvencünk Szemfüles, a róka mellet megismerhetjük Jakabot, az okos varjút, Csalafinta Csiga Oszkárt, Zorgót a borzot, Daru Tádét és persze magát Gőgös Gúnár Gedeont is, aki bizony nem csak a nevében oly gőgös. A mi nagy kedvenceink a Süt a mama…, a Libabál, a Dalos Jóska és a Kiugrott a gombóc…. A mesék közül pedig nagyon szeretjük A bűvös gombát, az Elgurult az „o” betűt és naná, hogy A lókötő rókát. Biztos vagyok benne, hogy aki egyszer kézbe vette ezt a könyvet, az utána még nagyon sokszor meg fogja tenni, annyira vidám, mókás és magával ragadó.
A meséskönyv verseit feldolgozva a Veronaki zenekar hanganyagot készített 2016-ban Libabál címmel. Nagyon ajánljuk a meghallgatását, mert szerintünk tökéletesen nyúltak ehhez a klasszikushoz, gyerek és felnőtt számára is kiválóan élvezhető dalok születtek Varga Katalin mondókáiból. Nálunk még most is örök darab hosszabb utazásoknál az autóban, és a kisfiam persze már kívülről fújja az összes nótát.

A KIADÓ SZINOPSZISA

A bravúros írói teljesítménnyel létrehozott Gőgög Gúnár Gedeon című kötetünk szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel írodott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.

 

Mosó Masa mosodája

 

Szerző: Varga Katalin

Illusztrátor:F. Győrffy Anna

Kiadó: Móra Kiadó (2017)

Első kiadás: 1968

ISBN: 978-963-415-766-3

Korosztály: 6-10

 

Varga Katalin két klasszikusa a Gőgös Gúnár Gedeon és a Mosó Masa mosódája a ’60-as években íródott, azzal a szándékkal, hogy játékosan segítse a kisiskolásokat az olvasástanulásban. Míg a Gőgös Gúnár Gedeon inkább az olvasás kezdeti nehézségeit hivatott megkönnyíteni, addig az elöször 1968-ban megjelent Mosó Masa mosodája már a szövegértés és a helyesírás fejlesztésében is segítséget nyújt. A kötetet F. Győrffy Anna káprázatosan színes és végtelenül aranyos rajzai díszítik, melyek nagyszerű összhangban állnak Varga Katalin meséivel és mondókáival.

A történetek segítségével a gyerekek a helyesírási szabályokat gyakorolhatják, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzók, a toldalékok, vagy a különböző igeidők megfelelő használatát sajátíthatják el. A Csupacsel bajban van című mesével a tárgyragot gyakorolhatjuk, a Mondókával a hosszú í, ú, ű magánhangzókat, a már címében is fantasztikus Sempely-sompoly nagy Sompolygó utazásában pedig rengeteg példát láthatnak arra, mit írunk ly-vel és mit j-vel. De vannak itt helyhatározók A kesztyű lakói nyaralni mennek című mondókában, és jó sok múlt idő az Álomszuszék kiskakas-ban. Mindez vidám, vicces, szívhez szóló mesék keretében, hogy a gyerekek egy percre se érezzék az oktató jelleget. A történetek többszöri elolvasása után pedig észrevétlenül rögzülhetnek anyanyelvünk sajátosságai, a szabályok, a kivételek és persze a nagy igazság, miszerint az utóbbi erősíti az előbbit. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a könyv egyik leggyakoribb szereplője a Gőgös Gúnárból már jól ismert Szemfüles, a csodálatos zöld szemű, rőtt bundájú vándorróka, aki néha fára mászik, máskor manóknak olvas fel, megint máskor pedig a kicsit butuska Bábóci királyfinak magyarázza el, hogy mik is azok a helyesírási szabályok.

A Mosó Masa mosodája méltó folytatása a Gőgös Gúnár Gedeonnak, már kicsit hosszabb és összetettebb mesékkel, az egyel nagyobb korosztály számára. Remek az iskolai írás-olvasás gyakorlásra, de persze otthon is jól használható a közös olvasáshoz vagy az esti meséléshez is.

A KIADÓ SZINOPSZISA

A Mosó Masa mosodáját nemzedékek óta éppúgy minden gyerek ismeri, mint testvérkönyvét, a Gőgös Gúnár Gedeont. Varga Katalin új mesealakokat teremtett ebben a könyvben, de feltűnik néhány ismerős is. Az előző kötet az olvasás tanításához nyújtott segítséget, a Mosó Masa mosodája pedig már a helyesírás fejlesztését célozza. Bár a mesék valamicskével hosszabbak, azért a vicces szereplők kalandjaival az olvasni tanuló, vagy már éppen tudó alsó tagozatos gyerek könnyedén boldogul, és F. Győrffy Anna rajzaiban is örömét leli. Elsősök, másodikosok vagy harmadikosok is jól használhatják ezt a kötetet, hiszen a helyesírás elsajátítása gyakran éveket vesz igénybe. A történeteken belül pirossal jeleztük azokat a betű-, illetve hangkapcsolatokat, amelyek egy-egy helyesírási szabályt rejtenek, és azok gyakorlására szolgálnak.

 

Öreg néne őzikéje

 

Szerző: Fazekas Anna

Illusztrátor: Róna Emy

Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (2018)

Első kiadás: 1952

ISBN: 978-963-415-928-5

Korosztály: 3+

 

Egy verses mese, amit már biztosan mindenki hallott gyerekkorában, akár az óvodában, akár otthon szüleitől vagy a nagyszülőktől. Fazekas Anna története a törött lábú őzgidáról a magyar gyerekirodalom egyik legmeghatóbb darabja. Nem hiszem, hogy bárki végig tudná olvasni anélkül, hogy könnyek ne szöknének a szemébe. Nyelvezete nagyon sokszínű, mégis tökéletesen érthető és megélhető már a legkisebbek számára is. Az egyszerű, de mégis találó rímek kihangsúlyozzák anyanyelvünk legpompásabb sajátosságait.

A történet elmesélője a Mátraalján, falu szélén éldegélő öreg néne, aki egy nap egy panaszosan sírdogáló, törött lábú őzgidával találkozik, akit megszán és hazavisz kis otthonába, hogy meggyógyíthassa. Kutyusa és cicája is segítségére sietnek: „Cili cica Bodri kutya mellé búvik a zugolyba, tanultak ők emberséget, nem bántják a kis vendéget.” Az őz gyorsan gyógyul és vágyódik haza az erdőbe: „Barna szeme bús-szomorún csüng a távol hegykoszorún.” Ám amilyen nagyon szeretne újra otthon lenni, annyira nehezen tud elválni a nénétől, aki szintén nagyon megszerette pártfogoltját. A néne bármennyire is siratja az elválást, tudja, hogy mindenkinek meg van a maga helye a világban „Ki-ki lakjék hazájában, őz erdőben, ember házban.” Elválásuk könnyeket csal szemünkbe, de még inkább elérzékenyülünk, amikor a már felnőtt őzmama elhozza törött lábú kicsinyét, hogy a néne gyógyítsa meg őt is, ahogy vele is tette ifjú korában. „Őzmama lett a kis gida, az meg ott a gida fia, eltörött a mellső lába, elhozta hát a kórházba.” Természetesen a kicsi bak is új erőre kap a gondoskodástól és már gyógyultan térhet haza mamájához. A néne pedig boldogan éldegél tovább, őzek, gidák látogatják, és miután híre megy emberségének, a falu népe is elárasztja szeretetével. Elhalmozzák szivárványszín virágokkal és otthonában állandó lesz az énekszó és a gyereknóta. A mese róla szól és szeretetről, bizalomról, háláról, önzetlenségről, jólelkűségről. A rengeteg ismeretlen öreg nénéről a világban, aki bármelyikünkből lehet, ha szeretnénk.

Fazekas Anna meséjét nem lehet nem megkönnyezni, legyenek azok akár a szomorúság, a meghatódottság vagy éppen az öröm könnyei. Egy valami biztos, nagyon hatásos. Kisfiammal a kedvenc részünk az, amikor a mamává cseperedett őz elhozza törött lábú kisfiát a nénéhez, mert tudja, hogy ő biztosan segíteni fog rajta. Mint ahogy mi is szeretnénk, ha gyerekeink tudnák, hogy mindenen át számíthatnak ránk.

A KIADÓ SZINOPSZISA

“Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét…”

Mindenki ismeri ezt a mesét, ezeket a rímeket és ezeket a rajzokat, akinek valaha mesét olvasott az anyukája, a nagymamája vagy az óvó néni. Egyszerűbben szólva, aki Magyarországon volt kisgyerek valamikor az elmúlt bő fél évszázadban. A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak, pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg őt. A népdalszerűen egyszerű, fülbemászó rímek kitörölhetetlenül emlékeinkbe vésődtek, és elkísérnek minket óvodáskorunktól egészen addig, amíg majd egyszer, nagyszülőként mi magunk elmeséljük ezt a történetet az unokáinknak. Első megjelenése után pontosan 60 évvel az Öreg néne őzikéje ismét a Móra Könyvkiadó gondozásában kerül az olvasók elé.

 

Ha tetszett a bejegyzés, kérjük, ne felejtsd el lájkolni Facebook-oldalunkat is, hogy ne maradj le a legújabb toplistás gyerekkönyvekről! 

 

Honlapunkon a sütiket alkalmazunk. Ezzel kapcsolatban Adatkezelési tájékoztatónkban olvashatsz bővebben. Elfogadom Adatkezelési tájékoztató